Adatok
| Származási hely: | Olaszország |
|---|---|
| Magasság: |
kan 21.00-25.00 cm
szuka 19.00-23.00 cm |
| Súly: |
kan 2.50-4.00 kg
szuka 2.50-4.00 kg |
| Szőrzet: | Egyrétegű szőrzet, mely hosszú, egyenes, selymes és dús. |
| Szín: | Egyszínű fehér. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A máltai selyemkutya ősi fajta, egyike a mediterrán térségben évezredek óta létező bichon kutyáknak. Pontos eredete a homályba vész, vannak, akik Szicília, mások Egyiptom, vagy Dél-Európa területére teszik kialakulásának helyét. A legtöbb történész Málta szigetét nevezi meg származási helyként. Ez a sziget Olaszország déli partjainál található, Kr. e. 1000 táján a föníciaik gyarmatosították.
Elképzelhető, hogy az aprócska fehér kutyák a föníciaiak közvetítésével, hajókon kerültek oda. Nem elképzelhetetlen, hogy a kutyákat élelmiszerre cserélték, és arra használták őket, hogy a hajón tárolt eledeltől távol tartsák a rágcsálókat.
Máltán leginkább kedvtelésből tartották, különösen a hölgyek kedvére tenyésztették az apró ebeket, akik ölükben tartották, vagy köpenyük ujjába dugva vitték magukkal kedvenceiket levegőzni, amikor kikocsiztak. Azonban a bájos apróság nem csak a hölgyek szívét nyerte el. Publius, Málta kormányzója az I. században annyira szerette Issa nevű máltaiját, hogy nem csak portrét festetett, de verset is íratott róla.
Évszázadokon át a római birodalomtól Görögországig ez a fajta kedvence volt a hölgyeknek és az előkelőségeknek, majd később a brit birodalomban is elismerésre tett szert. I. Erzsébet királynő és Mária, Skócia királynője szintén egy-egy máltai boldog gazdája volt. Sir Joshua Reynolds festő pedig Nellie O’Brient is megörökítette kedvenc máltaijával az ölében.
A XIX. század közepére az egyik legkedveltebb öleb lett a brit birodalomban, de a kiállítási ringek sztárjává is vált a máltai. Nagyjából ebben az időszakban került az USA-ba is, ahol népszerűsége rohamosan nőtt.
Eredet és történet
A máltai selyemkutya ősi fajta, egyike a mediterrán térségben évezredek óta létező bichon kutyáknak. Pontos eredete a homályba vész, vannak, akik Szicília, mások Egyiptom, vagy Dél-Európa területére teszik kialakulásának helyét. A legtöbb történész Málta szigetét nevezi meg származási helyként. Ez a sziget Olaszország déli partjainál található, Kr. e. 1000 táján a föníciaik gyarmatosították.
Elképzelhető, hogy az aprócska fehér kutyák a föníciaiak közvetítésével, hajókon kerültek oda. Nem elképzelhetetlen, hogy a kutyákat élelmiszerre cserélték, és arra használták őket, hogy a hajón tárolt eledeltől távol tartsák a rágcsálókat.
Máltán leginkább kedvtelésből tartották, különösen a hölgyek kedvére tenyésztették az apró ebeket, akik ölükben tartották, vagy köpenyük ujjába dugva vitték magukkal kedvenceiket levegőzni, amikor kikocsiztak. Azonban a bájos apróság nem csak a hölgyek szívét nyerte el. Publius, Málta kormányzója az I. században annyira szerette Issa nevű máltaiját, hogy nem csak portrét festetett, de verset is íratott róla.
Évszázadokon át a római birodalomtól Görögországig ez a fajta kedvence volt a hölgyeknek és az előkelőségeknek, majd később a brit birodalomban is elismerésre tett szert. I. Erzsébet királynő és Mária, Skócia királynője szintén egy-egy máltai boldog gazdája volt. Sir Joshua Reynolds festő pedig Nellie O’Brient is megörökítette kedvenc máltaijával az ölében.
A XIX. század közepére az egyik legkedveltebb öleb lett a brit birodalomban, de a kiállítási ringek sztárjává is vált a máltai. Nagyjából ebben az időszakban került az USA-ba is, ahol népszerűsége rohamosan nőtt.
Egészség
Átlagéletkora magas, akár 15 évig is élhet.
Máltai selyemkutyáknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: patella luxatio (térdkalács ficam), PSS (Portosystemic Shunt, egy veleszületett érfejlődési rendellenesség), WSDS (egy elsősorban kistestű, fehér kutyáknál előforduló idegrendszeri betegség).
Személyiség
Apró testébe hatalmas jellem szorult. Mókás, szeretetteli, hűséges, igazi kópé, imádni való apróság. Akinek máltaija van, garantáltan nem fog unatkozni és soha nem lesz magányos. Mindegy, milyen korú ember a gazdája, mindenki számára ideális társ a máltai, mindenkivel jól kijön. Kifejezetten kedves és játékos barát a gyermekek számára, ha azok nem túl durvák vele.
Ez a fajta kifejezetten jó jelzőkutya, mindig éber, és élénk ugatással jelzi az idegen közeledtét. Szőrzete hasonlatos az emberi hajhoz, nem hullik, és nem vedlik, emiatt sok allergiás kutyakedvelő számára igazi főnyeremény.
Hosszú életű, de ahhoz, hogy ezt valóban meg is élje, megfelelő tartás mellett nevelésre van szüksége, és nem szabad elkényeztetni.
Küllem és ápolási szükségletek
A kiállítási máltaik szőre rendszeres ápolást igényel, hiszen csak földig érő, frissen fürdetett, hófehér színben jelenhetnek meg a ringben. Mivel a szőrzet könnyen csomósodik, naponta ki kell kefélni és fésülni, ellenkező esetben letöredezhet.
A legtöbb kedvencként tartott máltai szőrét a gazda lenyíratja a könnyebb kezelhetőség érdekében, de még ebben az esetben sem szabad elhanyagolni a fésülést, igaz, sokkal ritkábban kell megejteni.
Az arc, különösen a szemek környéke fokozott figyelmet igényel a könnyezés miatt. A szem váladékát mindig le kell törölni, különben csúnyán elszínezi a szőrzetet.
Mozgás
Aprócska teste erős, így kifejezetten alkalmas a hosszú sétákra. Bár a gazdák hajlamosak ölben cipelni, nem szabad elfelejteni, hogy a mozgásra ennek a csöppségnek is szüksége van. A napi séták élvezetesek a máltai számára, mert fel tudja fedezni a világot, szimatolhat és üdvözölhet minden számára szimpatikus embert. Kedvenc játékaival nem csak a lakásban, de a szabadban is szívesen játszik, örömmel apportírozza azokat.
Nevelés
Mivel a máltai számára fontos a gazdával való interakció, nevelése nem nehéz, különösen, ha pozitív, jutalmazó módszerekkel zajlik. Sokféle trükkre megtanítható. Mivel apró mérete mellett keménykötésű kis kutya, az agility sportban kifejezetten sikeres lehet.
Talán egyetlen területen adódhatnak nehézségek a nevelésben, és ez a szobatisztaság, ám türelemmel és következetességgel ez sem lehetetlen feladat. Könnyen szocializálható, de nem szabad túlzottan elkényeztetni, mert akkor az idegenekkel, különösen a gyerekekkel szemben kevésbé lesz elfogadó.
Etetés
Nem szabad elfelejteni, hogy a máltai valaha agyonkényeztetett kedvenc volt, emiatt bizony kellően válogatós, és nem könnyű igényeit kielégíteni. Napi több alkalommal, kis mennyiségű, de kiváló minőségű táppal érdemes etetni. Kerülni kell a nasikat és a jutalomfalatok túletetését.