Adatok
| Származási hely: | Svájc/Németország |
|---|---|
| Magasság: |
kan 72.00-80.00 cm
szuka 67.00-72.00 cm |
| Súly: |
kan 50.00-68.00 kg
szuka 50.00-68.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, mely hosszú, egyenes, sűrű ás puha fedőszőrből, valamint kiváló aljszőrből áll. |
| Szín: | Tiszta fehér, eltérő méretű és formájú fekete foltokkal. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A Kanadához tartozó Újfoundland szigeteken élő halászok nagytestű segítőkutyái évszázadokon át ismertek voltak: a hálók vontatására és a fuldokló emberek mentésére használták őket. A brit halászokat lenyűgözték ezek a nagy, ügyes kutyák, és az 1700-as évek végén elkezdték Angliába importálni őket, ahol igen hamar népszerűvé váltak.
Sir Edwin Landseer, a híres, viktoriánus festő, aki állatokkal kapcsolatos tanulmányairól is ismert, halhatatlanná vált a fekete-fehér újfoundlandikról festett képeivel. Ezek egyike az 1827-ben készült Off the Rescue című festmény, mely Earl of Dudley „Bashaw” nevű kutyájáról készült. Egy másik képe, melyet 1838-ban festett, és a Distinguished Member of the Human Society címet viseli, Mrs. Newman Smith „Paul Pry” nevű ebét ábrázolja.
Az 1800-as évek végén az újfoundlandi két eltérő típusa kezdett kialakulni Európában. Volt egy hullámos szőrű, egyszínű fekete (a fehér folt nem kívánatos volt) típus, rövid orral, lelógó ajkakkal, masszív felépítéssel. A másik típus szőre göndör volt, fekete és fehér foltokkal, hosszabb, elvékonyodó fejjel, a felépítése pedig magasabb és könnyedebb. Az előbbi típus vált újfoundlandi néven ismertté, míg a másik típus később a landseer nevet kapta – a híres festő után.
Bár az első világháború alatt igencsak csökkent a fajta létszáma. Az 1930-as évektől komoly erőfeszítések zajlottak tenyésztéséért. A német Otto és Alfred Walterspeil 1933-ban ezért küzdött, hogy újra kiemelje a landseert az ismeretlenségből, és sikerrel jártak.
A német Landseer Club volt az első, mely 1976-ban lépéseket tett azért, hogy a fajtát önállóként ismerjék el. Bár Európa legtöbb országában az újfoundlandi és a landseer két önálló fajta, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában az újfoundlandi színváltozataként kezelik.
Eredet és történet
A Kanadához tartozó Újfoundland szigeteken élő halászok nagytestű segítőkutyái évszázadokon át ismertek voltak: a hálók vontatására és a fuldokló emberek mentésére használták őket. A brit halászokat lenyűgözték ezek a nagy, ügyes kutyák, és az 1700-as évek végén elkezdték Angliába importálni őket, ahol igen hamar népszerűvé váltak.
Sir Edwin Landseer, a híres, viktoriánus festő, aki állatokkal kapcsolatos tanulmányairól is ismert, halhatatlanná vált a fekete-fehér újfoundlandikról festett képeivel. Ezek egyike az 1827-ben készült Off the Rescue című festmény, mely Earl of Dudley „Bashaw” nevű kutyájáról készült. Egy másik képe, melyet 1838-ban festett, és a Distinguished Member of the Human Society címet viseli, Mrs. Newman Smith „Paul Pry” nevű ebét ábrázolja.
Az 1800-as évek végén az újfoundlandi két eltérő típusa kezdett kialakulni Európában. Volt egy hullámos szőrű, egyszínű fekete (a fehér folt nem kívánatos volt) típus, rövid orral, lelógó ajkakkal, masszív felépítéssel. A másik típus szőre göndör volt, fekete és fehér foltokkal, hosszabb, elvékonyodó fejjel, a felépítése pedig magasabb és könnyedebb. Az előbbi típus vált újfoundlandi néven ismertté, míg a másik típus később a landseer nevet kapta – a híres festő után.
Bár az első világháború alatt igencsak csökkent a fajta létszáma. Az 1930-as évektől komoly erőfeszítések zajlottak tenyésztéséért. A német Otto és Alfred Walterspeil 1933-ban ezért küzdött, hogy újra kiemelje a landseert az ismeretlenségből, és sikerrel jártak.
A német Landseer Club volt az első, mely 1976-ban lépéseket tett azért, hogy a fajtát önállóként ismerjék el. Bár Európa legtöbb országában az újfoundlandi és a landseer két önálló fajta, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában az újfoundlandi színváltozataként kezelik.
Egészség
Átlagéletkora 8-10 év.
Landseer fajtájú kutyáknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: csípőízületi diszplázia, aorta szűkület.
Személyiség
A landseer igazi elbűvölő óriás. Barátságos, kedves, türelmes, nyugodt, és igen megbízható. Sokan született gyerekcsőszként jellemzik, azonban nem könnyű eset. Intelligens és intuitív fajta, hihetetlen képessége van a veszélyhelyzet megérzésére, baj esetén azonnal felméri a szituációt.
A landseer nagyon hűséges, gazdája és családja igazi elkötelezettje. Ez, és veleszületett védelmező ösztöne időnként territoriális viselkedésbe csaphat, de általában gond nélkül elfogadja más állatok közelségét, valamint olyan emberekét, akiket ő biztonságosnak ítél. Ezeket a landseer melegen és méltóságteljesen üdvözli – ez teszi őt olyan bájossá, ám mégis fenségessé.
Küllem és ápolási szükségletek
A landseer dús, tömött bundája rendszeres kikefélést és fésülést igényel. Évente két alkalommal erősen vedlik, ilyenkor külön figyelmet igényel a szőrzet ápolása. Emellett szőrét szinte egész évben folyamatosan hullajtja, ám ez megfelelő táplálással és rendszeres kikeféléssel jól kordában tartható. A fürdetéssel a természetes olajak eltűnnek a szőrzetről, ezért lehetőleg minél ritkábban kell fürdeni. Ügyelni kell a fülek tisztán tartására.
Mozgás
A landseer szeret a szabadban tartózkodni, úszni pedig egyenesen imád. Eredetileg arra tenyésztették ki, hogy Kanada jeges partjai mellett dolgozzon, így hát természetes, hogy szereti a vizet. A hideg egyáltalán nem zavarja, a dús szőrzet megvédi, még extrém körülmények között is. Az úszás mellett a landseer-nek kedvelt elfoglaltsága a kirándulás, séta a szomszédságban, és bármiféle játék. A lakásban nyugodt, de ehhez szükséges a kellő mozgás, hogy mindig fitt és egészséges legyen.
Nevelés
A landseer szelíd és kedves fajta, mely jól reagál a pozitív, jutalmazáson alapuló nevelésre. Nagytestű és lassan mozog, ezt pedig figyelembe kell venni a kéréseknél. A landseer boldogan vesz részt minden vízhez kapcsolódó sporttevékenységben.
Etetés
A landseer számára nagyon fontos a korrekt adagolás, legalább annyira, mint az, hogy kiváló minőségű tápot kapjon. A cél a megfelelő súly elérése és megtartása, a táplálkozási szükségletek kielégítése mellett, egész életén át. Nem szabad megengedni, hogy a landseer elhízzon, mivel hajlamos a szívproblémákra. A nagy ajkak miatt a fajta hajlamos a nyáladzásra. Különösen ivás után igen „csöpögős”.