Adatok
| Származási hely: | Brazília |
|---|---|
| Magasság: |
kan 62.00-75.00 cm
szuka 60.00-70.00 cm |
| Súly: |
kan 45.00- kg
szuka 40.00- kg |
| Szőrzet: | Rövid, sima, dús, testhez simuló. |
| Szín: | Minden egyszínű változat, kivéve a fehér, egérszürke, fekete-cser, kék; foltos vagy pettyes szőr; előfordulhat fekete maszk. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A hagyomány szerint a fila ősei a felfedezőkkel és a hódítókkal érkeztek az Újvilágba. A kezdeti időkben az indiánok ellen vívott csatákban használták őket, feladatuk az őslakosok megtámadása és megölése volt.
A legkorábbi feljegyzések a fajtáról az 1600-as évekre tehetők. A brazil állattenyésztők meglehetősen izoláltan éltek, ezért egy erős munkakutyára volt szükségük, amely képes nagyvadakra vadászni, őrizni az állatállományt és védeni a tulajdont. A filák közreműködtek a ridegen tartott, félvad állatállomány körüli munkában, melynek során általában a fül megragadásával kényszerítették a marhát megállásra vagy irányváltoztatásra.
Maga a nevet adó portugál szó, a „filar” is erre utal, jelentése megragadni, őrizni. Egyes vélekedések szerint a filában blodhound, bullenbeisser (a bulldogok őse), masztiff és rafeiro de alanteho kutyák vére csordogál. Ezektől a fajtáktól örökölte kiemelkedő terelő és őrző képességeit, bátorságát, szívósságát, akárcsak laza bőrét.
Miután 1820-ban Brazília kivívta függetlenségét, elsősorban Sao Paulo és Minas Gerais államokban a szökött rabszolgák üldözésére és elfogására alkalmazták a filákat.
Mivel mindig is munkakutya volt, a típus rögzítése nem volt elsődleges szempont a tenyésztés során, mely igazából csak az 1900-as években kezdődött el. A negyvenes években a fajta a kihalás szélére került, de hála a tenyésztők összefogásának sikerült megmenteni. 1954-ben a nemzeti kennel klub hivatalosan is elismerte a fila brasileiro-t, a standard pedig az 1960-as évekre került rögzítésre.
Ez a fajta megkérdőjelezhetetlenül hűséges családjához, van egy brazil közmondás: „hűséges, mint egy fila”. Amennyire extrém hűsége, olyan erős idegenekkel szembeni fenntartása is, vagy ahogy ezt a brazil standard írja, „ojeriza” (vonakodás, utálat). Ez a keménység tette ismertté, leginkább mint agresszív fajtát, és ez vezetett oda, hogy a világ különféle pontjain időről időre a tiltott vagy veszélyes kutyák listájára került. A fajta kedvelői vallják, hogy megfelelő tenyésztéssel és felelősségteljes tartással a fila egyáltalán nem veszélyes.
Eredet és történet
A hagyomány szerint a fila ősei a felfedezőkkel és a hódítókkal érkeztek az Újvilágba. A kezdeti időkben az indiánok ellen vívott csatákban használták őket, feladatuk az őslakosok megtámadása és megölése volt.
A legkorábbi feljegyzések a fajtáról az 1600-as évekre tehetők. A brazil állattenyésztők meglehetősen izoláltan éltek, ezért egy erős munkakutyára volt szükségük, amely képes nagyvadakra vadászni, őrizni az állatállományt és védeni a tulajdont. A filák közreműködtek a ridegen tartott, félvad állatállomány körüli munkában, melynek során általában a fül megragadásával kényszerítették a marhát megállásra vagy irányváltoztatásra.
Maga a nevet adó portugál szó, a „filar” is erre utal, jelentése megragadni, őrizni. Egyes vélekedések szerint a filában blodhound, bullenbeisser (a bulldogok őse), masztiff és rafeiro de alanteho kutyák vére csordogál. Ezektől a fajtáktól örökölte kiemelkedő terelő és őrző képességeit, bátorságát, szívósságát, akárcsak laza bőrét.
Miután 1820-ban Brazília kivívta függetlenségét, elsősorban Sao Paulo és Minas Gerais államokban a szökött rabszolgák üldözésére és elfogására alkalmazták a filákat.
Mivel mindig is munkakutya volt, a típus rögzítése nem volt elsődleges szempont a tenyésztés során, mely igazából csak az 1900-as években kezdődött el. A negyvenes években a fajta a kihalás szélére került, de hála a tenyésztők összefogásának sikerült megmenteni. 1954-ben a nemzeti kennel klub hivatalosan is elismerte a fila brasileiro-t, a standard pedig az 1960-as évekre került rögzítésre.
Ez a fajta megkérdőjelezhetetlenül hűséges családjához, van egy brazil közmondás: „hűséges, mint egy fila”. Amennyire extrém hűsége, olyan erős idegenekkel szembeni fenntartása is, vagy ahogy ezt a brazil standard írja, „ojeriza” (vonakodás, utálat). Ez a keménység tette ismertté, leginkább mint agresszív fajtát, és ez vezetett oda, hogy a világ különféle pontjain időről időre a tiltott vagy veszélyes kutyák listájára került. A fajta kedvelői vallják, hogy megfelelő tenyésztéssel és felelősségteljes tartással a fila egyáltalán nem veszélyes.
Egészség
Átlagéletkora 10-13 év.
Fila brasileiro fajtájú ebeknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: daganatok, könyök és csípőízületi diszplázia, PRA (Progresszív Retina Atrophia, azaz látóideghártya sorvadás).
Személyiség
A fila sok szempontból is hatalmasnak mondható. Bátor, élénk, őrző hajlamai hatalmasak, rendíthetetlenül hűséges. Egyetlen percig sem habozik lebírni bárkit vagy bármit, aki vagy ami szeretteit vagy azok tulajdonát fenyegeti, veszélyezteti.
A gyerekeken szeretettel csüng, védelmezi őket, és ha más állatokkal együtt nő fel, azokkal is kedves. Lehetőleg minél több emberrel kell megismertetni a szocializáció során, mivel erős és mély kötődése családjához mindenek felett való a számára.
Nem ajánlott a fajta kezdő kutyatartóknak, mivel őrző-védő hajlama miatt folyamatos nevelést és irányítást igényel.
Küllem és ápolási szükségletek
A rövid, sűrű bunda nem igazán munkás, elegendő egy kutyakesztyű, és egy nedves rongydarab tisztán és ápoltan tartásához.
Mozgás
Nincs szüksége kiemelten sok mozgásra, de fontos, hogy hasznosnak, és a család fontos részének érezze magát. Így ha a család mindennapi életében részt vehet, őrizheti őket és a házat, az boldoggá teszi, és elegendő mozgást biztosít számára.
Nevelés
Arra tenyésztették, hogy önállóan döntsön, akár élet és halál kérdésében. Ezt a fila komolyan is veszi, ezért olyan gazdára van szüksége, aki megérti ösztöneit, és úgy tud vele együtt dolgozni, hogy a legjobbat hozza ki a kutyából. Az apró kölyökkorban elkezdett és egész életen át tartó szocializáció elengedhetetlen, akárcsak a folyamatos nevelés és foglalkozás a kutyával.
Etetés
Kiváló minőségű, méretéhez és aktivitáshoz igazodó összetételű eledelre van szüksége.