Adatok
| Származási hely: | Nagy Britannia |
|---|---|
| Magasság: |
kan 20.00-28.00 cm
szuka 20.00-28.00 cm |
| Súly: |
kan 8.00-11.00 kg
szuka 8.00-11.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, kb. 5 cm hosszú, kemény, göndör fedőszőrrel és puha aljszőrrel. |
| Szín: | Bors-szín (a sötét kékes-feketétől a halvány ezüst-szürkéig) és mustárszín (a vörösesbarnától a halvány bézs színig). |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A dandie dinmont terrier Skócia és Anglia határvidékéről származik, egy tőről fakad a border, lakeland, bedlington és welsh terrierekkel, bár egyes vélekedések szerint sokkal inkább a skót terrierekhez van köze.
Göndör szőre, mely a puha és a kemény szőr érdekes elegye, a kéktől a májszínig temérdek árnyalatban pompázik, valamint hosszú, lógó fülei miatt ősök tekintetében igen közel áll a bedlington terrierhez. Jellegzetes fizikai tulajdonságai, rövid, görbe lábai, ívelt ágyéka, kerek feje és nagy szemei miatt valószínűsíthetőek vérvonalában a különböző kopókkal való keresztezések is.
Az 1600-as évek táján a vidrák és borzok "specialistájának" tenyésztették őket. Ezen kutyák legtöbbje a környékbeli családoknál élt. Ilyen volt Willie „Piper” Allan, a híres skót dudás és családja is. Allan 1704-ben halt meg, temérdek kutyát tartott, nem volt hajlandó eladni egyiket sem, még a legkedvezőbb ajánlat esetén sem. Olyannyira sem, hogy képes volt Northumberland hercegét is visszautasítani, aki Hitchem nevű kutyájáért cserébe egy egész tanyát és élethosszig szóló bérleti díjmentességet kínált.
Fiai és unokái folytatták a tradíciót, időnként egy-egy párt ajándékozva barátaiknak. Egy bérlő, John Davidson, a farmer sikeresen szert tett egy pár kutyára, és elkezdte tenyészteni őket. Az ilyen párosítások által az egész környék benépesült a vidravadász terrierekkel, melyeknek sem konkrét címe, sem pedigréje nem volt.
Sir Walter Scott azonban egy útja során „felfedezte” őket. Halhatatlanná tette ezeket a kutyákat regénye, a „Guy Mannering” által, melyet 1814-ben írt, és melynek egyik karaktere egy Dandie Dinmont nevű farmer volt (Davidsonról mintázva), aki ilyen fajta kutyákat tartott. Ezután kapta a fajta a dandie dinmont terrier nevet. Az 1840-es években Lajos Fülöp francia király is tartott egy pár dandie-t.
Eredet és történet
A dandie dinmont terrier Skócia és Anglia határvidékéről származik, egy tőről fakad a border, lakeland, bedlington és welsh terrierekkel, bár egyes vélekedések szerint sokkal inkább a skót terrierekhez van köze.
Göndör szőre, mely a puha és a kemény szőr érdekes elegye, a kéktől a májszínig temérdek árnyalatban pompázik, valamint hosszú, lógó fülei miatt ősök tekintetében igen közel áll a bedlington terrierhez. Jellegzetes fizikai tulajdonságai, rövid, görbe lábai, ívelt ágyéka, kerek feje és nagy szemei miatt valószínűsíthetőek vérvonalában a különböző kopókkal való keresztezések is.
Az 1600-as évek táján a vidrák és borzok "specialistájának" tenyésztették őket. Ezen kutyák legtöbbje a környékbeli családoknál élt. Ilyen volt Willie „Piper” Allan, a híres skót dudás és családja is. Allan 1704-ben halt meg, temérdek kutyát tartott, nem volt hajlandó eladni egyiket sem, még a legkedvezőbb ajánlat esetén sem. Olyannyira sem, hogy képes volt Northumberland hercegét is visszautasítani, aki Hitchem nevű kutyájáért cserébe egy egész tanyát és élethosszig szóló bérleti díjmentességet kínált.
Fiai és unokái folytatták a tradíciót, időnként egy-egy párt ajándékozva barátaiknak. Egy bérlő, John Davidson, a farmer sikeresen szert tett egy pár kutyára, és elkezdte tenyészteni őket. Az ilyen párosítások által az egész környék benépesült a vidravadász terrierekkel, melyeknek sem konkrét címe, sem pedigréje nem volt.
Sir Walter Scott azonban egy útja során „felfedezte” őket. Halhatatlanná tette ezeket a kutyákat regénye, a „Guy Mannering” által, melyet 1814-ben írt, és melynek egyik karaktere egy Dandie Dinmont nevű farmer volt (Davidsonról mintázva), aki ilyen fajta kutyákat tartott. Ezután kapta a fajta a dandie dinmont terrier nevet. Az 1840-es években Lajos Fülöp francia király is tartott egy pár dandie-t.
Egészség
Átlagéletkora 12-15 év.
Dandie Dinmont terriereknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: hátproblémák, epilepszia, cataracta (szürkehályog), pajzsmirigy alulműködés és szemlencse ficam.
Személyiség
Szeretettel teli, ám időnként kissé bolondos kutya. Tud akaratos és zárkózott is lenni. Az idegeneket fenntartással kezeli, családját védelmezi. Ha akar, bátor és határozott, igen intelligens.
Nem igazán tolerálja a rosszul viselkedő gyerekeket, de akik kedvesek, azokat elfogadja és szereti. Már apró kölyökkortól elengedhetetlenül fontos a szocializáció, hogy a dandie jól érezze magát az emberek és más állatok társaságában is.
Küllem és ápolási szükségletek
Ahhoz, hogy mindig csúcsformában legyen bundája, profi kutyakozmetikusra van szükség. A puha és a durva szőrzet mindig egyensúlyban kell legyen, és fontos a rendszeres karbantartás. A fej szőrzetének különleges kialakítása is profi kezeket igényel.
Mozgás
Mérsékelt mozgásigényű fajta – napi néhány séta és egy kis játékidő a szükséglete.
Nevelés
Az önálló gondolkodású dandie leginkább a pozitív, motivált nevelésre reagál jól. Kiemelten szükséges gyerekekkel és más állatokkal történő szocializációja, akárcsak a legkülönfélébb korú felnőttekkel való megismertetése ahhoz, hogy magabiztos legyen a legkülönfélébb élethelyzetekben. Ha ezt nem kapja meg, agresszív vagy kifejezetten félénk lehet, mivel ösztönei azt súgják, kerülje az ismeretlen helyzeteket.
Etetés
Kiegyensúlyozott, kiváló minőségű eledelre van szüksége.