Csivava

Adatok

Leírás

Bár a csivava történetét legendák övezik, és eredete a homályba vész, a fajta két dologban is híres. Egyrészt egyike az amerikai kontinens legősibb fajtáinak, másrészt a legkisebb is.  Kialakulása Mexikóhoz kapcsolódik és végső soron ott alakult ki.

Vélhetőleg olyan kutyákra vezethető vissza származása, melyek spanyol hajósokkal érkeztek az országba, és feltehetőleg kínai törpekutyák voltak.  Ezek az ebek kereszteződtek az őshonos szőrtelen kutyákkal, és így alakult ki a csivava. Más vélekedések szerint a csivava nem más, mint egy kisméretű pária kutya.

Az azték birodalom szent városa volt Teotihuaca, mely Mexikó városától nagyjából 80 kilométerre található.  Itt állt Quetzalcoatl, a Tollas Isten tempoloma. Montezuma azték uralkodó itt hozta létre a világ első állatkertjét. Ennek a csodálatosan gazdag faunának volt egyik tagja a csivava.

Egy újabb teória szerint sokkal ősibb fajta a csivava, és már az aztékokat megelőző tolték birodalom idején, azaz a 10. századtól tenyésztették a techihit. Az aztékokhoz a tolték területek elfogalalása után került, és az uralkodó rétegek kedvelt állata lett.

A fajta ősiségére sok utalást találtak, ezek legismertebbike a Huejotzingo kolostor. Ezt ferences szerzetesek építették, és felhasználták a Cholula melletti tolték piramis köveit is az építéshez. Ezen kövek egyikén olyan kutyaábrázolást találtak, mely egyértelműen csivavára utal.

Ettől függetlenül Mexico City-ben 1895-re hírnevet és népszerűséget vívott ki magának, és hamarosan a Texas felé vezető úton találta magát.  Nem tartott sokáig, hogy az amerikai tenyésztők tovább alakítgassák a fajtát és az Egyesült Államok egyik legkedveltebb törpe fajtává tegyék. Itt alakult ki a hosszú szőrű változat is, mégpedig a csivavák papillonnal, pomerániai törpespiccel, és más szőrös törpefajtákkal történő keresztezése által. Napjainkban a csivava a legnépszerűbb kutyafajták között előkelő helyet foglal el.

Az európai kontinensre is hamar átkerült ez a bájos apróság, Angliában már 1886-ban megjelentek az első példányok, bár az első, hivatalosan regisztrált európai alomra 1934-ig várni kellett.

Érdekes legenda kötődik a csivava egyik jellegzetességéhez, a be nem záródó kutacshoz. Az aztékok hite szerint a halottaknak kilenc túlvilági folyón kellett átjutniuk, hogy végső nyugalomra leljenek, ám a folyók mindegyike gyors folyású és hullámok korbácsolta. Mivel úgy vélték, hogy a csivava a kutacson át kapcsolatot tud tartani az istenekkel, szent állatként, mágikus ebként tisztelték.

Eredet és történet

Bár a csivava történetét legendák övezik, és eredete a homályba vész, a fajta két dologban is híres. Egyrészt egyike az amerikai kontinens legősibb fajtáinak, másrészt a legkisebb is.  Kialakulása Mexikóhoz kapcsolódik és végső soron ott alakult ki.

Vélhetőleg olyan kutyákra vezethető vissza származása, melyek spanyol hajósokkal érkeztek az országba, és feltehetőleg kínai törpekutyák voltak.  Ezek az ebek kereszteződtek az őshonos szőrtelen kutyákkal, és így alakult ki a csivava. Más vélekedések szerint a csivava nem más, mint egy kisméretű pária kutya.

Az azték birodalom szent városa volt Teotihuaca, mely Mexikó városától nagyjából 80 kilométerre található.  Itt állt Quetzalcoatl, a Tollas Isten tempoloma. Montezuma azték uralkodó itt hozta létre a világ első állatkertjét. Ennek a csodálatosan gazdag faunának volt egyik tagja a csivava.

Egy újabb teória szerint sokkal ősibb fajta a csivava, és már az aztékokat megelőző tolték birodalom idején, azaz a 10. századtól tenyésztették a techihit. Az aztékokhoz a tolték területek elfogalalása után került, és az uralkodó rétegek kedvelt állata lett.

A fajta ősiségére sok utalást találtak, ezek legismertebbike a Huejotzingo kolostor. Ezt ferences szerzetesek építették, és felhasználták a Cholula melletti tolték piramis köveit is az építéshez. Ezen kövek egyikén olyan kutyaábrázolást találtak, mely egyértelműen csivavára utal.

Ettől függetlenül Mexico City-ben 1895-re hírnevet és népszerűséget vívott ki magának, és hamarosan a Texas felé vezető úton találta magát.  Nem tartott sokáig, hogy az amerikai tenyésztők tovább alakítgassák a fajtát és az Egyesült Államok egyik legkedveltebb törpe fajtává tegyék. Itt alakult ki a hosszú szőrű változat is, mégpedig a csivavák papillonnal, pomerániai törpespiccel, és más szőrös törpefajtákkal történő keresztezése által. Napjainkban a csivava a legnépszerűbb kutyafajták között előkelő helyet foglal el.

Az európai kontinensre is hamar átkerült ez a bájos apróság, Angliában már 1886-ban megjelentek az első példányok, bár az első, hivatalosan regisztrált európai alomra 1934-ig várni kellett.

Érdekes legenda kötődik a csivava egyik jellegzetességéhez, a be nem záródó kutacshoz. Az aztékok hite szerint a halottaknak kilenc túlvilági folyón kellett átjutniuk, hogy végső nyugalomra leljenek, ám a folyók mindegyike gyors folyású és hullámok korbácsolta. Mivel úgy vélték, hogy a csivava a kutacson át kapcsolatot tud tartani az istenekkel, szent állatként, mágikus ebként tisztelték.

Egészség

Átlagéletkora 15 év.

Csivaváknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: tracheacollapsus (légcső összeesés), szemproblémák, hypoglycemia (vércukorszint leesése), MVD (szívbillentyű megbetegedése), patella luxatio (térdkalács ficam), pulmonaris szívszájadék szűkülete, rohamok.

Személyiség

A csivava mérete és személyisége miatt könnyen megszeretteti magát az emberekkel szerte a világon.

Élénk, éber, hatalmas szívű, játékos és szeretettel teli kis eb, mely ki is követeli magának a szeretetet. Gazdájához szorosan kötődik, a nap minden pillanatában vele akar lenni. Szerencsére annyira könnyen szállítható, hogy ez egyszerűen meg is valósítható.

Aprócska kis lény, és bár igencsak magabiztos, némely emberek és állatok gyors mozgása megrémítheti, ilyenkor pedig fogacskáival igyekszik megvédeni magát. Fontos a csivava kora kölyökkortól történő szocializációja ahhoz, hogy ne legyen könnyen megfélemlíthető. Különösen élénk vagy zajos gyerekek nem a legjobb társaság a csöppnyi eb számára.

A jó tenyészetből származó csivava mindig kiegyensúlyozott, élénk és energikus, de soha nem agresszív vagy hisztis.

Küllem és ápolási szükségletek

A hosszú szőrű változat több figyelmet igényel: kefélni, fürdetni és nyírni kell. A rövid szőrű változat tisztántartásához az esetenkénti átkefélés és nedves kendővel való áttörölgetés elegendő.

Mind a két szőrtípus esetében ügyelni kell a szemek körüli területre. Mivel a szemek eléggé nagyok, és a kutya méretéből adódóan közel vannak a talajhoz, könnyen belekerülhet bármilyen szennyeződés vagy idegen anyag.

Mozgás

A legtöbb csivava számára tökéletesen kielégítő az a mozgásmennyiség, amit a gazdája nyomában való járással tölt a házon belül, és természetesen minden nap némi játék  és az ezzel járó mozgás - fontos a számára. Energiája véges, ezért a rövid séta éppen elég számára, nem szükséges és nem is szabad nagy, kimerítő túrákra vinni. Ezzel együtt szeret bandázni, más kutyákkal játszani, szaladgálni.

Nevelés

Intelligens fajta, ám könnyen elunja magát, ezért vidám, mókás, pozitív nevelésre van szüksége. A csivavák nem igazán reagálnak jól a szidásra vagy a fenyítésre.

Apró kölyökkortól intenzív szocializációt igényelnek, hogy felnőttként ne legyen problémájuk környezetükkel. A szobatisztaságra nevelés során sok türelemre van szükség.

Etetés

Mivel annyira aprócska, az etetés kritikus fontosságú egészsége szempontjából. A legjobb minőségű tápra van szüksége.

Előfordulhat, hogy igencsak válogatós, de az is, hogy falánk, ezért a mennyiségre igencsak ügyelni kell.