Adatok
| Származási hely: | Franciaország |
|---|---|
| Magasság: |
kan 65.00-71.00 cm
szuka 61.00-68.00 cm |
| Súly: |
kan 50.00-50.00 kg
szuka 50.00-50.00 kg |
| Szőrzet: | Egyszerű kettős szőrzet, sűrű, testhez simuló fedőszőr és rövid, finom, sűrű, puha és hullámos aljszőr. |
| Szín: | Fekete-cser vagy harlekin (szürke, fekete és cser). |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A beauceron ősi francia terelőkutya. Birka- és marhanyájak terelésére és őrzésére, valamint a család védelmére használták. Az első említések ó-francia pásztorkutyáról, a „mastin”-ról 1387-ből való, amikor is Gaston Phobeus, Foix grógja ejt szót egy, a mai beauceron-ra hasonlító fajtáról. Buffon 1700-as évek végi leírásában már „matin” néven ír ugyanilyen küllemű, marhacsorda-őrző kutyákról. 1809-ben Rozier abbé két különféle fajtát ír le, egy síkvidéki és egy hegyi pásztorkutyát.
A francia juhászkutyák legnagyobbika, a rövidszőrű beauceron (berger de beauce) közel áll rokonához, a briardhoz (berger de brie). Az 1880-as évek végén, M. Paul Mégnin-nek a Beauceron klub későbbi alapítójának köszönhető, hogy a két fajta különválasztása – szőrtípusuk alapján – megtörtént.
1893-ban jegyezték be az első beauceron-t a LOF regiszterébe, azaz a francia kennel klub törzskönyvébe. Hivatalosan 1889-ben kapta a beauceron nevet, bár már 1863 óta szerepelt kiállításokon, mint francia juhászkutya—fajta. A beauceron elválaszthatatlan része volt a francia hadseregnek mind a két világháborúban; üzenetek szállítására, őrzésre, aknakeresésre használták, valamint élelem szállítására a frontvonalak között. Népszerűsége szülőhazájában a legnagyobb, ahol rendőr-, katonai-, nyomkövető és pásztorkutyaként is használják.
Eredet és történet
A beauceron ősi francia terelőkutya. Birka- és marhanyájak terelésére és őrzésére, valamint a család védelmére használták. Az első említések ó-francia pásztorkutyáról, a „mastin”-ról 1387-ből való, amikor is Gaston Phobeus, Foix grógja ejt szót egy, a mai beauceron-ra hasonlító fajtáról. Buffon 1700-as évek végi leírásában már „matin” néven ír ugyanilyen küllemű, marhacsorda-őrző kutyákról. 1809-ben Rozier abbé két különféle fajtát ír le, egy síkvidéki és egy hegyi pásztorkutyát.
A francia juhászkutyák legnagyobbika, a rövidszőrű beauceron (berger de beauce) közel áll rokonához, a briardhoz (berger de brie). Az 1880-as évek végén, M. Paul Mégnin-nek a Beauceron klub későbbi alapítójának köszönhető, hogy a két fajta különválasztása – szőrtípusuk alapján – megtörtént.
1893-ban jegyezték be az első beauceron-t a LOF regiszterébe, azaz a francia kennel klub törzskönyvébe. Hivatalosan 1889-ben kapta a beauceron nevet, bár már 1863 óta szerepelt kiállításokon, mint francia juhászkutya—fajta. A beauceron elválaszthatatlan része volt a francia hadseregnek mind a két világháborúban; üzenetek szállítására, őrzésre, aknakeresésre használták, valamint élelem szállítására a frontvonalak között. Népszerűsége szülőhazájában a legnagyobb, ahol rendőr-, katonai-, nyomkövető és pásztorkutyaként is használják.
Egészség
Átlagéletkora 10-12 év.
Beauce-i juhászkutyáknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: daganatok, csípőízületi diszplázia.
Személyiség
A beauceron komoly munkakutya, és mint ilyen, erős, bátor, ellenálló és kiegyensúlyozott. Ugyanakkor kedves, mókás és igazi gyerekbarát. Míg az idegeneket fenntartással kezeli, családjához a végsőkig hűséges. A gazdák éppúgy elismerik és bámulják képességeit, mint a katonaság, vagy a helyi rendőrség, elsősorban sokoldalúsága miatt. Így hamar azok kedvence lesz, akik figyelmes és éber társra vágynak.
Küllem és ápolási szükségletek
Az igencsak intenzív vedlési időszakon kívül a beauceron szőre igen könnyen tisztán tartható. Szőrzete időjárásálló.
Mozgás
Az aktív és intelligens beauceron fizikai szükségleteit kihívások elé kell állítani, ehhez pedig hozzá tartozik, hogy minél többet mozoghasson szabadon, póráz nélkül. Egyszerűen alapvető szükségelte, hogy atletikus felépítésű testét használja, megmozgassa.
Nevelés
Gyors és okos. Pillanatok alatt „kapcsol”, a kiképző pedig lépést kell tartson vele. A tanulás során mindig új dolgokkal tűni ki, mindig új kihívásokat keres. Kiváló őrzőkutya. A boszinak vérében van a megfelelni akarás. Emiatt rendkívül fogékony fajta, de tudni kell, hogy későn érő típus. Nem szabad túlzott terhelésnek kitenni, sem túlzott elvárásokat támasztani vele szemben a korai nevelési szakaszban. Egyébiránt rendkívül szabálykövető és fegyelmezett, sőt, mondhatni önfegyelmező fajta.
Etetés
Mivel nagy, aktív és szívós fajta, kiváló minőségű táplálékra van szüksége.