Adatok
| Származási hely: | Nagy Britannia |
|---|---|
| Magasság: |
kan 33.00-38.00 cm
szuka 33.00-38.00 cm |
| Súly: |
kan 22.50-31.50 kg
szuka 22.50-31.50 kg |
| Szőrzet: | Kemény, sima, rövid és tömött. |
| Szín: | Általában trikolór (fekete, fehér és cser) vagy bikolor (citromszín és fehér). |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A basset hound az ókorból származó vadászkutya fajta, mely más francia vadászebekből alakult ki, a bloodhound határozott „közreműködésével”. A francia basset fajtáknak komplett családja létezik (ide tartozik a basset artesien normand is), mely csoport neve a francia „bas” szóból ered, ennek jelentése pedig alacsony. Ezeket a kopófajtákat úgy tenyésztették ki, hogy rövid lábaikon a talajhoz közel állva vadásszanak nyúlra, rókára, mókusra, valamint fácánra a nehéz talajtakarójú terepeken.
A 16. századi Franciaországban már komplett leírás született a fajtáról. De Foullioux 1573-ban megjelent La Venerie cmímű vadászati kézikönyve teljes és átfogó képest fest a bassetről. 1863-ban történt meg kiállítási debütálása egy párizsi kutyakiállításon.
Míg a basset hound ősei valószínűleg franciák, tenyésztése és tökéletesítése Angliában zajlott professzionális módon. 1866-ban Lord Galway of England két basset normand-ot importált, és a tőlük született alom egyedeit további normandiai egyedekkel párosította. Nem sokkal később megállt az import és a fajta angol változata behatások nélkül alakult tovább.
Az 1800-as évek végére a basset hound igen népszerű lett, és jellemzői - a hosszú, alacsony test, lógó fülek, bánatos arckifejezés - rajongók táborát nyerte meg magának, szerte Európában. Jól használható, de viszonylag lassú vadászati képességei az amerikaiaknak éppen megfeleltek, és 1885-től már az AKC is elismerte a fajtát. Hamarosan nem csak az Egyesült Államokban, de szerte a világon az egyik legnépszerűbb kutyafajta lett.
Érdekesség, hogy Shakespeare, aki szinte soha nem írt kutyákról, sőt, feltehetőleg nem is rajongott a négylábúakért, a Szentiváéji álomban így ír:
„Az én kutyám is mind
spártai faj, Lefüggő szájú,
sárga mind; s fülökkel
Lesöprik a fűről a harmatot.”
Nem kétséges, hogy Theseus, Athén ura a basset hound-ot dícséri szavaival a műben
Eredet és történet
A basset hound az ókorból származó vadászkutya fajta, mely más francia vadászebekből alakult ki, a bloodhound határozott „közreműködésével”. A francia basset fajtáknak komplett családja létezik (ide tartozik a basset artesien normand is), mely csoport neve a francia „bas” szóból ered, ennek jelentése pedig alacsony. Ezeket a kopófajtákat úgy tenyésztették ki, hogy rövid lábaikon a talajhoz közel állva vadásszanak nyúlra, rókára, mókusra, valamint fácánra a nehéz talajtakarójú terepeken.
A 16. századi Franciaországban már komplett leírás született a fajtáról. De Foullioux 1573-ban megjelent La Venerie cmímű vadászati kézikönyve teljes és átfogó képest fest a bassetről. 1863-ban történt meg kiállítási debütálása egy párizsi kutyakiállításon.
Míg a basset hound ősei valószínűleg franciák, tenyésztése és tökéletesítése Angliában zajlott professzionális módon. 1866-ban Lord Galway of England két basset normand-ot importált, és a tőlük született alom egyedeit további normandiai egyedekkel párosította. Nem sokkal később megállt az import és a fajta angol változata behatások nélkül alakult tovább.
Az 1800-as évek végére a basset hound igen népszerű lett, és jellemzői - a hosszú, alacsony test, lógó fülek, bánatos arckifejezés - rajongók táborát nyerte meg magának, szerte Európában. Jól használható, de viszonylag lassú vadászati képességei az amerikaiaknak éppen megfeleltek, és 1885-től már az AKC is elismerte a fajtát. Hamarosan nem csak az Egyesült Államokban, de szerte a világon az egyik legnépszerűbb kutyafajta lett.
Érdekesség, hogy Shakespeare, aki szinte soha nem írt kutyákról, sőt, feltehetőleg nem is rajongott a négylábúakért, a Szentiváéji álomban így ír:
„Az én kutyám is mind
spártai faj, Lefüggő szájú,
sárga mind; s fülökkel
Lesöprik a fűről a harmatot.”
Nem kétséges, hogy Theseus, Athén ura a basset hound-ot dícséri szavaival a műben
Egészség
Átlagéletkora 10-12 év.
Basset houndnál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: allergia, hát- és végtagproblémák, fülfertőzések, csontdaganatok, szemhéj és szempilla problémák, glaukóma (zöld hályog), porckorongsérv, Von Willebrand betegség (VIII. véralvadási faktor veleszületett hiánya miatt kialakuló véralvadási rendellenesség).
Személyiség
A basset mindig barát, soha nem válik ellenséggé. Kedves, barátságos, bájos, mindig jó modorú és hűséges. Bár lelkesen csapázik egy szagnyomon, nem olyan céltudatos, hogy elfelejtse, hol is van, és ki is ő (bár azért elég makacs is tud lenni).
Járás közben kicsit „kacsázónak” tűnik, de korántsem esetlen. Hangja mély és dallamos, és bizony bátran használja is. Örökké vidám, még a bánatos arckifejezés ellenére is, sőt, sokszor igazi bohóc. Tud önfejű és akaratos is lenni, néha kifejezetten butának hihető, de korántsem az. Egyszerűen szereti maga megtapasztalni és kiszagolni a dolgok mikéntjét és miértjét.
Küllem és ápolási szükségletek
Bár a szőrét könnyű ápolni, bőre már sokkal több munkát ad: mivel rugalmas és kissé „lötyögős”, a szennyeződések könnyen megülnek a redőkben. Ha erre nem figyelnek, a kosz irritálja a bőrt, a kutya vakarózni kezd, ennek következtében pedig fertőzés léphet fel.
A basset fülei is érzékenyek a fertőzésekre, mivel a fül súlyánál és hosszánál fogva nem tud megfelelően szellőzni. A szeme körüli lógó bőr szintén a szennyeződések búvóhelye lehet, ez pedig káros a szem egészségére nézve. Feltétlenül szükséges heti több alkalommal alaposan átvizsgálni a kutyát.
Mozgás
Teljesen kielégítik a rövid csatangolások, melyek sokkal inkább próbára teszik orrát, semmint más testrészeit. Soha nem rohan sehová, nem akar gyorsan odaérni, ám ha kérik, vagy elvárásokat támasztanak vele szemben, jelentős kitartást mutat.
Nevelés
A basset bizony sokszor makacs, ezért kicsit több időre van szüksége az alapfeladatok elsajátításához. A gazdák nem várhatnak el golden retriever-szerű reakciókat egy bassettől, de mint hűséges társ érdekelt abban, hogy gazdája kedvére tegyen. Étellel igen jól motiválható, így a nevelés jó móka lesz számára, melyet szája íze szerint jutalmaznak. Egy basettal soha nem szabad durván, kemény kézzel bánni. Ha nem érti, amit elvárnak tőle, pánikba esik, arckifejezése még bánatosabb lesz, mint egyébként. Fiatalon igen fogékony a nevelésre, boldogan tesz gazdája kedvére.
Etetés
Kiváló minőségű táplálást igényel. Ez a fajta imád enni, ám igen fontos a bassetot ideális súlyban tartani, mivel a legkisebb túlsúly is nagy megterhelést okoz nem mindennapi testfelépítésének. A rövid lábakhoz és hosszú testhez nagy tömeg párosul, ezért a basset hajlamos a sérülésekre, és a hát, valamint a lábak betegségeire. Éppen ezért minden plusz kilogramm csak súlyosbítja a hajlamot.