Adatok
Származási hely: | Franciaország |
---|---|
Magasság: |
kan 33.00-38.00 cm
szuka 33.00-38.00 cm |
Súly: |
kan -21.00 kg
szuka -21.00 kg |
Szőrzet: | Kettős szőrzet, hosszú és durva fedőszőrrel és sűrű aljszőrrel. Jellegzetes szakáll és bajusz. |
Szín: | Egyszínű: többé-kevésbé sötét rőt, iromba, világosszürke; Kétszínű: fehér – narancssárga, fehér – fekete, fehér – szürke, fehér – rozsda, fehér és iromba; Háromszínű: fehér – fekete – rozsda, fehér – iromba – rozsda, fehér – szürke – rozsda. |
További adatok megjelenítése |
Leírás
A franciák vadászat iránti szenvedélye évszázadokra tekint vissza. A Kr. e. I. században, a római uralom idején a gallok kedvelt vadászebei ezek a drótszőrű kutyák voltak. A fehér színű, déli régiókból származó vadászebekkel való kereszteződések után alakult ki a nyugat-francia részen található Vendéen megyei vadászkutyafajta, több régi, mára már kihalt típussal együtt.
A francia vadászkutyafajtákat méret szerint különítik el. A vendéen kutyáknak is négy mérete van: a grand griffon (ez a legnagyobb), a briquette vendéen (középméretű), a grand basset griffon (rövid lábú) és a petit basset griffon (kicsi és rövid lábú). A fajta a „griffon” részét nevének egy korai tenyésztőtől kapta, aki egyébiránt királyi hivatalnok volt a XV. században. Először a fajta leírására használták a griffon-t, mint jelzőt, ám később ez az elnevezés több francia származású, drótszőrű eb nevébe belekerült. XII. Lajos több griffon eb tulajdonosa volt, egy időben ezért a fajtát Chiens Blancs du Roi néven is illették, azaz a király fehér kopóinak hívták.
A basset griffon vendéen, más kistermetű francia vadászebekhez hasonlóan, arra lett kitenyésztve, hogy nyúlra, ritkábban rókára vadásszanak vele. Eredetileg mind grand basset, mind petit basset kölykök előfordultak egy-egy alomban, és a keresztezés a méretek között megengedett volt. 1950-ben a petit basset önálló fajta lett, és 25 évvel később a méretek közötti keresztezést is megtiltották.
Úgy Franciaországban, mint a világ más tájain mind a grand basset, mind a petit basset falkavadászatokon használt fajta. Napjainkban a petit basset extrovertált, élénk természete miatt igen közkedvelt, egyre inkább társkutya szerepe kerül előtérbe. Az 1970-es években kerültek az első példányok Amerikába, ahol – akárcsak a világ többi táján – hamar népszerű lett e bájos eb.
Eredet és történet
A franciák vadászat iránti szenvedélye évszázadokra tekint vissza. A Kr. e. I. században, a római uralom idején a gallok kedvelt vadászebei ezek a drótszőrű kutyák voltak. A fehér színű, déli régiókból származó vadászebekkel való kereszteződések után alakult ki a nyugat-francia részen található Vendéen megyei vadászkutyafajta, több régi, mára már kihalt típussal együtt.
A francia vadászkutyafajtákat méret szerint különítik el. A vendéen kutyáknak is négy mérete van: a grand griffon (ez a legnagyobb), a briquette vendéen (középméretű), a grand basset griffon (rövid lábú) és a petit basset griffon (kicsi és rövid lábú). A fajta a „griffon” részét nevének egy korai tenyésztőtől kapta, aki egyébiránt királyi hivatalnok volt a XV. században. Először a fajta leírására használták a griffon-t, mint jelzőt, ám később ez az elnevezés több francia származású, drótszőrű eb nevébe belekerült. XII. Lajos több griffon eb tulajdonosa volt, egy időben ezért a fajtát Chiens Blancs du Roi néven is illették, azaz a király fehér kopóinak hívták.
A basset griffon vendéen, más kistermetű francia vadászebekhez hasonlóan, arra lett kitenyésztve, hogy nyúlra, ritkábban rókára vadásszanak vele. Eredetileg mind grand basset, mind petit basset kölykök előfordultak egy-egy alomban, és a keresztezés a méretek között megengedett volt. 1950-ben a petit basset önálló fajta lett, és 25 évvel később a méretek közötti keresztezést is megtiltották.
Úgy Franciaországban, mint a világ más tájain mind a grand basset, mind a petit basset falkavadászatokon használt fajta. Napjainkban a petit basset extrovertált, élénk természete miatt igen közkedvelt, egyre inkább társkutya szerepe kerül előtérbe. Az 1970-es években kerültek az első példányok Amerikába, ahol – akárcsak a világ többi táján – hamar népszerű lett e bájos eb.
Egészség
Átlagéletkora 12-15 év.
Petit Basset Griffon Vendeen fajtájú kutyáknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: aszeptikus agyhártyagyulladás, fülfertőzések, szürkehályog, csípőízületi diszplázia, patella luxatio (térdkalács ficam).
Személyiség
A petit talán a legismertebb az összes griffon vendéen fajta közül. Élénk, eleven, kedves fajta, a kiállítási ringek sztárja. Ezzel együtt szívbéli vadász, ez az igazi éltető eleme. A többi griffon vendéen-hez hasonlóan imád a szabadban lenni, lehetőleg szeretett családjával együtt. Mindig lelkes és élénk, de sosem ideges, vagy túlpörgött. Falkamunkára tenyésztették, így más kutyákkal kifejezetten jól kijön, nincs benne túlzott birtokló hajlam. Kifejezetten jó társ bármilyen korú gyerek mellé.
Küllem és ápolási szükségletek
A fajta kócos, bohókás megjelenése természetes adottság, a nyírás nem megengedett. A szőrzetet fésülni és kefélni kell, különösen ügyelve a lábakra, ugyanis itt könnyen megtapad minden szennyeződés a séták vagy vadászat során. A hosszú fülek külön figyelmet kívánnak: rendszeresen tisztítani kell a fertőzések elkerülése miatt.
Mozgás
Ennek a fajtának alapvető igénye, hogy legalább egyszer egy nap mehessen az orra után. Nagy, biztonságos területre van szüksége, ahol kedvére szimatolhat, kutakodhat. Ha nem dolgozik, bizony a napi nagy séták elengedhetetlenek.
Nevelés
A petit basset intelligens, tanulásra fogékony fajta, mely azonban nem igazán szereti, ha megmondják neki, mit tegyen. A jutalmazáson alapuló nevelés fenntartja érdeklődését. Előfordulhat, hogy egy szag vagy egy látvány sokkal érdekesebb a számára, mint mondjuk egy új parancsszó elsajátítása, de kellő türelemmel minden megoldható. Mivel ez a fajta igen barátságos és kíváncsi, a szocializáció nem nehéz feladat.
Etetés
Ritka az az étel, amit a petit basset ne szeretne. Nagy kihívás a súly kordában tartása, de kiváló minőségű, megfelelően adagolt táppal megoldható.