Adatok
| Származási hely: | Mali Köztársaság |
|---|---|
| Magasság: |
kan 64.00-73.00 cm
szuka 60.00-70.00 cm |
| Súly: |
kan 20.00-25.00 kg
szuka 15.00-20.00 kg |
| Szőrzet: | Rövid, finom, a hason kevesebb. |
| Szín: | Az őzszín minden árnyalata, lehetnek fehér jegyek; a sötét maszk. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
Története több mint ezer éves, a Szahara déli részén élő tuareg törzsekhez köthető, a Niger-völgyi Sahel régióhoz. Nevét az itt található Azawakh-völgyről kapta.
Az azawakh, mint őrző- és vadászkutya arra lett kitenyésztve, hogy bármilyen állatot elejtsen. Elsősorban vadászagárként, különösen gazellára használták. Az állatot nem kellett megölnie, csak megfékeznie egy, a hátuljára mért csapással, ugyanis ha az állat meghal, hamar megromlik a sivatagi forróságban. Feladata volt a kecske- és teveállomány védelme is, és mondhatni, igencsak aktívan védelmezte a csordákat a sakálok, hiénák és vadkutyák ellen. Ezt a szolgálatot a mai napig előszeretettel űzi őshazájában. A tuaregek elsősorban tudásukat értékelték, bár elismerték szépségüket is, és úgy tekintettek rájuk, mint a rang és gazdagság szimbólumára.
Tudni kell, hogy az őshazában, Afrika mélyén, semmiféle tervszerű tenyésztői munka nem folyik. A szárazság és a nehéz életkörülmények miatt erőteljes a természetes szelekció, de a születendő almokat is megritkítják – csak annyi kölyköt hagynak, amennyit az anyaállat tejével erősre tud nevelni. A tuareg törzsek sokáig egyeduralkodók voltak Afrika e táján, mellettük előtérbe került az azawakh őrző munkája. Később, a tuaregek hanyatlásával más törzsek vették át az azawakh-ok tenyésztését, e nomád törzsek pedig a mai napig tartják magukat a hagyományhoz, miszerint azawakh kutya csak ajándékként, a barátság és a tisztelet jelképeként hagyhatja el a törzset.
Az 1970-es években Felső-Volta és Elefántcsontpart nagykövete, Dr. Pecar magával vitt néhány egyedet Jugoszláviába. Ő már korábban is próbált szerezni egy pár kutyát, de hiába – nem lehetett őket megvásárolni. Ám mikor vissza kellett térnie Jugoszláviába, egy kannal ajándékozták meg, elismerve, hogy igazi, bátor vadász. Később egy szukát kapott, mivel sikerült elejtenie egy elefántbikát, mely a tuareg törzseket rettegésben tartotta. Nem sokkal később a fajta népszerűsége növekedni kezdett, napjainkra pedig az azawakh a kennel klubok elismert fajtája.
Eredet és történet
Története több mint ezer éves, a Szahara déli részén élő tuareg törzsekhez köthető, a Niger-völgyi Sahel régióhoz. Nevét az itt található Azawakh-völgyről kapta.
Az azawakh, mint őrző- és vadászkutya arra lett kitenyésztve, hogy bármilyen állatot elejtsen. Elsősorban vadászagárként, különösen gazellára használták. Az állatot nem kellett megölnie, csak megfékeznie egy, a hátuljára mért csapással, ugyanis ha az állat meghal, hamar megromlik a sivatagi forróságban. Feladata volt a kecske- és teveállomány védelme is, és mondhatni, igencsak aktívan védelmezte a csordákat a sakálok, hiénák és vadkutyák ellen. Ezt a szolgálatot a mai napig előszeretettel űzi őshazájában. A tuaregek elsősorban tudásukat értékelték, bár elismerték szépségüket is, és úgy tekintettek rájuk, mint a rang és gazdagság szimbólumára.
Tudni kell, hogy az őshazában, Afrika mélyén, semmiféle tervszerű tenyésztői munka nem folyik. A szárazság és a nehéz életkörülmények miatt erőteljes a természetes szelekció, de a születendő almokat is megritkítják – csak annyi kölyköt hagynak, amennyit az anyaállat tejével erősre tud nevelni. A tuareg törzsek sokáig egyeduralkodók voltak Afrika e táján, mellettük előtérbe került az azawakh őrző munkája. Később, a tuaregek hanyatlásával más törzsek vették át az azawakh-ok tenyésztését, e nomád törzsek pedig a mai napig tartják magukat a hagyományhoz, miszerint azawakh kutya csak ajándékként, a barátság és a tisztelet jelképeként hagyhatja el a törzset.
Az 1970-es években Felső-Volta és Elefántcsontpart nagykövete, Dr. Pecar magával vitt néhány egyedet Jugoszláviába. Ő már korábban is próbált szerezni egy pár kutyát, de hiába – nem lehetett őket megvásárolni. Ám mikor vissza kellett térnie Jugoszláviába, egy kannal ajándékozták meg, elismerve, hogy igazi, bátor vadász. Később egy szukát kapott, mivel sikerült elejtenie egy elefántbikát, mely a tuareg törzseket rettegésben tartotta. Nem sokkal később a fajta népszerűsége növekedni kezdett, napjainkra pedig az azawakh a kennel klubok elismert fajtája.
Egészség
Átlagéletkora 12 év.
Azawakh agaraknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: autoimmun betegségek, daganatok, szívproblémák, a pajzsmirigy alulműködése, és allergia.
Személyiség
Akárcsak a többi agárfajta, az azawakh is macskaszerű. Azt szereti, ami neki megfelel. Alapvetően érzékeny természet – ha valami megijeszti, félreugrik -, akárcsak az olyan nagymacskák, mint a gepárd. Tartózkodó, de családjával szemben szeretetteljes, idegenekkel szemben távolságtartó. Nem éppen lakásba való vagy városi kutya. Lételeme a szabadság, a nagy tér. Nem véletlen, hogy a tuaregek nyelvén a kutyák neve idii n'illeli, ami nagyjából annyit jelent, hogy "a szabad nép kutyája".
Küllem és ápolási szükségletek
Rövid szőre könnyen tisztán tartható. Akár egy puha ronggyal vagy kutyakesztyűvel elegendő a szennyeződéseket, idegen anyagokat és az elhalt szőrszálakat eltávolítani. Vékony bőre hajlamos a sérülésekre, vágásokra, ezért rendszeresen ellenőrizni kell.
Mozgás
Hatalmas sebesség elérésére képes – akár a 64,5 km/h-s gyorsaság sem ritka. Imád a szabadban lenni, kirándulni, rendszeres testmozgásra van szüksége, de ennek nem kell intenzívnek lennie.
Nevelés
Független, önálló gondolkodású fajta, nem nagyon izgatja mások kéréseinek teljesítése. Általában jól nevelt és kedves kutya. A gazdák kevéssé birtokolják ezt a fajtát, sokkal inkább az együttéléssel jellemezhető kapcsolatuk.
Etetés
Kiegyensúlyozott, kiváló minőségű táplálásra van szüksége.