Adatok
| Származási hely: | Ausztrália |
|---|---|
| Magasság: |
kan 25.00-28.00 cm
szuka 25.00-28.00 cm |
| Súly: |
kan 6.00-7.00 kg
szuka 5.00-5.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, durva, egyenes és sűrű fedőszőrrel és rövid, puha aljszőrrel. Jellegzetes bóbita a fejen és gallér a nyakon |
| Szín: | Egyszínű vörös, egyszínű homokszín, a kék-cser különféle variációi, világos bóbitával |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
Az ausztrál terrier a 19. században, Ausztráliában alakult ki, kitenyésztéséhez különféle brit terrierfajtákat használtak. Legvalószínűbb ősei a skóciai és kelet- angliai terrierek voltak, melyek a telepesekkel érkeztek Ausztráliába. A skót terriernek (vagy a cairn terriernek) köszönhető a kemény szőrzet és a rövid lábak, mely utóbbiak genetikai megerősítésében a skye terrier kapott szerepet, de e fajta számlájára írható a dús szőrzet és a test hossza is. A későbbi keresztezések eredménye a dandie dinmont terriertől „örökölt” bóbita, és a yorkshire terrierek kékes színe és kis mérete.
A kialakult fajta több célt is szolgált családjában: kiváló patkányfogó volt, de vadászott más kártékony állatokra is, mindemellett lelkes házőrző és hűséges társ. Mindezen feladatokat még ma is lelkesen látja el - szerte a nagyvilágban.
Az ausztrál terriert először Australian Rough-Coated Terrier néven állították ki 1868-ban, a fajta elismerése 1933-ban történt meg.
Érdekességként meg kell említeni, hogy az Amerikai Kennel Klub regisztrációjába elsőként ezt az ausztrál fajtát jegyezte be. Jelzi ez azt is, hogy bizony az 1800-as évek végén az ausztrál terrier sokkal népszerűbb volt, mint napjainkban. Az első fajtaklub Ausztráliában, Melbourn-ben alakult 1887-ben, 1896-ben pedig megszületett az első fajtaleírás, melyben még „ausztrál terrier, durvaszőrű” megjelöléssel illették.
Eredet és történet
Az ausztrál terrier a 19. században, Ausztráliában alakult ki, kitenyésztéséhez különféle brit terrierfajtákat használtak. Legvalószínűbb ősei a skóciai és kelet- angliai terrierek voltak, melyek a telepesekkel érkeztek Ausztráliába. A skót terriernek (vagy a cairn terriernek) köszönhető a kemény szőrzet és a rövid lábak, mely utóbbiak genetikai megerősítésében a skye terrier kapott szerepet, de e fajta számlájára írható a dús szőrzet és a test hossza is. A későbbi keresztezések eredménye a dandie dinmont terriertől „örökölt” bóbita, és a yorkshire terrierek kékes színe és kis mérete.
A kialakult fajta több célt is szolgált családjában: kiváló patkányfogó volt, de vadászott más kártékony állatokra is, mindemellett lelkes házőrző és hűséges társ. Mindezen feladatokat még ma is lelkesen látja el - szerte a nagyvilágban.
Az ausztrál terriert először Australian Rough-Coated Terrier néven állították ki 1868-ban, a fajta elismerése 1933-ban történt meg.
Érdekességként meg kell említeni, hogy az Amerikai Kennel Klub regisztrációjába elsőként ezt az ausztrál fajtát jegyezte be. Jelzi ez azt is, hogy bizony az 1800-as évek végén az ausztrál terrier sokkal népszerűbb volt, mint napjainkban. Az első fajtaklub Ausztráliában, Melbourn-ben alakult 1887-ben, 1896-ben pedig megszületett az első fajtaleírás, melyben még „ausztrál terrier, durvaszőrű” megjelöléssel illették.
Egészség
Átlagéletkora 12-15 év.
Ausztrál terriereknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: allergia, diabetes mellitus (cukorbetegség), Perthes kór (combcsontfej elhalás), patella luxatio (térdkalács ficam).
Személyiség
Bátor, intelligens, mindig készen áll egy kis kalandra. Az ausztrál terrier még ma is az, aminek az első családok megálmodták – egy minden célra alkalmas kutya.
Ez a viszonylag kisméretű eb képes szinte bármivel szembeszállni. Erősen él benne a vágy, hogy örömet okozzon gazdájának, ami intelligenciájával párosulva képessé teszi akár az obedience versenyekre, vagy más kutyás sportokra. Igazából képes olyan gyorsan tanulni, hogy rövid idő után már a versenyeken is nyugodt szívvel részt lehet vele venni.
Családjával barátságos és elbűvölő, idegenekkel szemben kissé zárkózottnak tűnhet. Mivel korábban aktív és sikeres rágcsálóirtó volt, sőt, őshazájában még ma is használják kotorékozásra, nagyon szeret felfedezni és ásni. Kiváló jelzőkutya.
Küllem és ápolási szükségletek
Az ausztrál terrier különleges szőrzete kiemelt figyelmet érdemel, ha azt szeretné, hogy mindig legjobb formájában pompázzon. Ugyanakkor a feladat kivitelezése nem nehéz feladat. A rendszeres kikefélés és trimmelés eredménye egy ápolt, rendezett kis kutya.
Mozgás
Az igencsak aktív ausztrál terrier mindenhová gazdájával akar tartani, és részt szeretne venni mindenben, amit csak az csinál. Ez az egyik legjobb mód a tanítására. Elég kicsi ahhoz, hogy könnyen szállítható legyen, ez persze nem zárja ki a rendszeres séták és kirándulások szükségességét, amikor is fel tudja fedezni környezetét, és természetesen kinyújtóztathatja lábait.
Nevelés
A sokoldalú ausztrál terrier gyorsan tanul, a nevelés által pedig egyre jobb lesz. Annak, aki nevelését végzi, nem árt kreatívnak lennie, bár általában minden foglalatosság érdekes lehet vele.
Etetés
Kiegyensúlyozott, kiváló minőségű táp szükséges az ausztrál terrier számára.