Adatok
| Származási hely: | Egyesült Államok |
|---|---|
| Magasság: |
kan 67.00-71.00 cm
szuka 58.00-66.00 cm |
| Súly: |
kan 38.00-38.00 kg
szuka 34.00-34.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, vastag, durva fedőszőrrel és sűrű, olajos, gyapjas aljszőrrel. |
| Szín: | Egyszínű fehér, többségében fehér a halványszürkétől a feketés árnyékokig, fekete, vörös. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A fajta ősei a jégkorszak idején a Bering szoroson át jutottak el Szibériából Alaszkába. Gazdáikat, az inuitokat kísérték, ezek az emberek népesítik ma be Grönland és Alaszka vidékét.
Északkelet-Alaszka zordon tájain a Kobuk néven ismert malamut eszkimók éltek, akik szükségét érezték egy olyan kutyának, mely képes elviselni a csontig hatoló hideget, és szó szerint elcipelni akár saját súlya többszörösét is, hogy ételt keressen és vigyen az asztalra.
A malamut törzs hasonlóan halászó és vadászó életmódot folytatott, mint a többi inuit törzs a partvidék mentén. Az eszkimók híresek voltak arról, hogy intelligens, megbízható és erős kutyákat alkottak, de arról is, hogy kiváló módon gondjukat viselték négylábú tásaiknak. A kezdeti időkben a Kobukok alaszkai malamutja nagy elismerést vívott ki magának, hiszen nehéz volt a vidéken a túlélés az időnként arra tévedő nem eszkimók számára.
Az 1896-os Klondike-i aranyláz minden telepest és spekulánst Alaszkába vonzott Kaliforniából és a keleti partról. A szánhúzás aranykorát élte és a messziről jött idegenek hamar megismerték a szánhúzó kutyák értékét. Elismerték őket, de idővel elkezdődött keresztezésük kisebb, gyorsabb kutyákkal, leginkább olyanokkal, melyek főleg súlyhúzó és küzdő képességeikről voltak ismertek. Mivel ezek a keresztezések láthatóan nem voltak sikeresek, az emberek visszatértek az eredeti malamut típus tenyésztéséhez.
A modern malamut típus „anyjának” Eva Seeley-t tartják, aki 1923-ban egy téli karnevál rendezésének munkálatai során olvasott a Chinook szánhúzó csapatról. Elhatározta, hogy meghív két ilyen csapatot, az legyen a látványosság a karneválon. Maga is felült az egyik szánra, azonban a kutyák egy macskát láttak futni és megugrottak utána. Arthir Walden, a szán vezetője felborította a szánt, így állítva meg a kutyákat. Seeley és férje életre szóló barátságot kötöttek Walden-nal, expedíciói során ők vigyáztak kutyáira, de kaptak is tőle példányokat. Eva Seeley csodálta az impozáns, erős és okos kutyákat, 1929-ben meg is született nála az első alom. Nem csak kiállításokra és versenyekre jártak a kutyákkal, sokat tettek a fajta hivatalos elismertetése és a standard megalkotása terén is.
Eredet és történet
A fajta ősei a jégkorszak idején a Bering szoroson át jutottak el Szibériából Alaszkába. Gazdáikat, az inuitokat kísérték, ezek az emberek népesítik ma be Grönland és Alaszka vidékét.
Északkelet-Alaszka zordon tájain a Kobuk néven ismert malamut eszkimók éltek, akik szükségét érezték egy olyan kutyának, mely képes elviselni a csontig hatoló hideget, és szó szerint elcipelni akár saját súlya többszörösét is, hogy ételt keressen és vigyen az asztalra.
A malamut törzs hasonlóan halászó és vadászó életmódot folytatott, mint a többi inuit törzs a partvidék mentén. Az eszkimók híresek voltak arról, hogy intelligens, megbízható és erős kutyákat alkottak, de arról is, hogy kiváló módon gondjukat viselték négylábú tásaiknak. A kezdeti időkben a Kobukok alaszkai malamutja nagy elismerést vívott ki magának, hiszen nehéz volt a vidéken a túlélés az időnként arra tévedő nem eszkimók számára.
Az 1896-os Klondike-i aranyláz minden telepest és spekulánst Alaszkába vonzott Kaliforniából és a keleti partról. A szánhúzás aranykorát élte és a messziről jött idegenek hamar megismerték a szánhúzó kutyák értékét. Elismerték őket, de idővel elkezdődött keresztezésük kisebb, gyorsabb kutyákkal, leginkább olyanokkal, melyek főleg súlyhúzó és küzdő képességeikről voltak ismertek. Mivel ezek a keresztezések láthatóan nem voltak sikeresek, az emberek visszatértek az eredeti malamut típus tenyésztéséhez.
A modern malamut típus „anyjának” Eva Seeley-t tartják, aki 1923-ban egy téli karnevál rendezésének munkálatai során olvasott a Chinook szánhúzó csapatról. Elhatározta, hogy meghív két ilyen csapatot, az legyen a látványosság a karneválon. Maga is felült az egyik szánra, azonban a kutyák egy macskát láttak futni és megugrottak utána. Arthir Walden, a szán vezetője felborította a szánt, így állítva meg a kutyákat. Seeley és férje életre szóló barátságot kötöttek Walden-nal, expedíciói során ők vigyáztak kutyáira, de kaptak is tőle példányokat. Eva Seeley csodálta az impozáns, erős és okos kutyákat, 1929-ben meg is született nála az első alom. Nem csak kiállításokra és versenyekre jártak a kutyákkal, sokat tettek a fajta hivatalos elismertetése és a standard megalkotása terén is.
Egészség
A fajta átlagosan 10-12 évet él.
Alaszkai malamutoknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: daganatok, szőrtüszőgyulladás, cukorbetegség, szemproblémák, csípőízületi diszplázia, immunrendszeri betegségek, bőrproblémák, farkasvakság, a pajzsmirigy nem megfelelő működése (pajzsmirigy alulműködés) és polyneuropathia (idegrostok károsodása).
Személyiség
Sokan úgy gondolják, hogy az a különleges törődés, amit a malamut a Kobuk-tól kapott, egy, a többi spicc fajtánál jobb temperamentumot adott nekik. Olyan karaktert, mely azóta is megmaradt - hűséges, odaadó társ, szeretetteljes és játékos. A malamut független és makacs fajta, mely fejlett érzékkel rendelkezik a fajta hierarchiát illetően. Dominanciára való törekvése időnként elég erős lehet.
Küllem és ápolási szükségletek
Az alaszkai malamut vastag aljszőre rendszeres ápolást igényel. Évente két alkalommal vedlik, ilyenkor az aljszőr kihullik. Heti több alkalommal történő kikefélést igényel.
Mozgás
Nagy, féktelen fajta, különösen kölyökkorban, ezért gyakori foglalkozást igényel.
Eredetileg nagy távolságokon történő szánhúzásra tenyésztették ki, vadászatra és a család védelmezésére. Éppen ezért igazi energiabomba, a sok energiát pedig ki kell adja magából. A szánhúzáson kívül ideális a kocogás, túrázás, agility, súlyhúzás, de azt is örömmel veszi, ha a gazda kerékpárja mellett futhat.
Ám ha nem kapja meg a napi mozgás-adagot, hihetetlen rombolásra képes: ás, rág, vonyít és szökik. Nem célszerű szabadon engedni a séta során, hacsak nem biztonságos, elzárt területen mozoghat, ugyanis semmilyen állat nincs biztonságban mellette. Nem csak kergetheti a macskákat és más kutyákat a környéken, de támadólag léphet fel velük szemben.
Nevelés
A nagy és erős, intelligens fajta számára a következetes nevelés igencsak szükséges. Érzékenysége és gyors felfogása miatt a pozitív megerősítésen és motiváción alapuló, kreatív munka a legelőnyösebb, már apró kölyökkortól kezdve.
Mivel a malamutot úgy tenyésztették ki, hogy független legyen és a döntéseket maga hozza meg, nevelése nagyobb kihívásokat rejt magában, mint más fajtáké. Sokan emiatt azt gondolják, a fajta buta és képezhetetlen. Ám ez nem igaz. Egyszerűen csak a malamut azt gondolja, nem azért született a földre, hogy az embereket kiszolgálja, az alap engedelmességi gyakorlatok nem rejtenek elég kihívást magukban egy ilyen domináns fajta számára.
Alapvető fontosságú, hogy a kutya megtanulja, hol a helye a családban, ez után következhet a kellően motivált nevelés. A monoton gyakorlatok untatják, ezért mindig érdemes újabb és újabb, izgalmas feladatot kitalálni a számára.
Etetés
Kiegyensúlyozott, kiváló minőségű étrend mellett sokáig egészséges kutya marad.