Táp-szótár

Többször írtunk már a különféle táplálék alapanyagokról, ásványi anyagokról, vitaminokról, valamint arról, miért van jelentősége a zsír-, fehérje- és szénhidráttartalom ismeretének. Ugyan a menü házilagos elkészítésénél sem egyszerű feladat az ideális arányok betartása, de mi a helyzet a készen kapható eledelekkel? Mi a különbség közöttük, és honnan lehet tudni, mire érdemes figyelni?

A készen kapható eledeleket három különféle formában árusítják. A 10 %-nál alacsonyabb víztartalmúak a száraztápok, a 15-30 %-os víztartalommal bírók a félszáraz eledelek, míg azok, amelyek ennél több nedvességet tartalmaznak, a konzerv eledelek.

A vásárlók leggyakrabban konzerv vagy száraz eledellel táplálják kutyáikat. A száraz tápok felnyitott csomagolásban is viszonylag sokáig tárolhatók minőségromlás nélkül, ellenben a felnyitott konzervet 1-2 napon belül meg kell etetni.

A kereskedelemben kapható eleségek között minőségüket tekintve igencsak nagy különbségek vannak. Ez esetben is igaz a mondás: olcsó húsnak híg a leve. Ám az ellenkezője is igaz, azaz nem mindig a legdrágább a legjobb. A termék árát nem csak annak minősége befolyásolja ugyanis, hanem a csomagolásra, marketingre költött összegek is.

Sokkal többet nyom a latba egy eledel kiválasztásánál, hogy a kutya egyáltalán megeszi-e, ha igen, akkor örömmel, vagy éppen csak, mert nincs más.

Célszerű figyelni az ürülékét is: ha nagy mennyiségű és gyakori, esetleg nagyon laza, zsíros, akkor biztosan nem megfelelő számára a táplálék.

A gyártókat törvényi előírások kötelezik arra, hogy a csomagoláson minden olyan adatot feltüntessenek, melyek a vásárlót segítik a tudatos döntésben. Tudni kell azonban, hogy mások a szabályozások az Európai Unió területén, azon belül országonként, vagy a tengerentúlon, így fordulhat elő, hogy a különféle tápokon eltérő információkkal lehet találkozni.

Tapasztalható, hogy a nagyobb kutyatáp gyártó cégek nem csak a kutyák korának és méretének megfelelő, széles skálájú kínálattal állnak elő, de sokuk fajtaspecifikus eledeleket is kínál.

Ma már azon túl, hogy feltüntetik, általános, azaz teljes értékű, vagy kiegészítő táp- e a készítmény, temérdek egyéb információ is olvasható a csomagoláson.

Ezek az információk általában három csoportra osztva találhatók meg: összetétel, beltartalom, hatóanyag-tartalom.

Az összetevők és adalékanyagok listája fontos információkat rejt. Mivel az összetevők listájában a szabályozás megengedi, hogy pontos megnevezés helyett tápanyagcsoportot jelenítsenek meg, így csak akkor tekinthető pontosnak a tájékoztatás, ha a gyártó ezt önként részletesen kifejti.

Biztos olvastak már olyan feliratot, hogy „hús és állati melléktermékek”. Ebbe aztán minden belefér, azaz az összes melegvérű szárazföldi állat minden egyes testrésze, az értékes színhústól a vágási hulladékig minden.

Az „olajok és zsírok” szintén félrevezető lehet, mivel jelentheti az olcsó és kevésbé értékes marhafaggyút vagy akár az igen értékes halolajat is. Biztos lehet abban, hogy ha egy gyártó tiszta húst vagy egy meghatározott növényi olajat használ a táp készítése során, azt fel fogja tüntetni, ezzel is emelve készítménye értékét.

Ugyanez a helyzet a többi összetevővel. Míg a „tej és tejszármazékok” felirat esetén nem lehet biztos abban, hogy teljes értékű tejsavót vagy savóport használtak-e, addig a pontos megnevezés és mennyiség mindent elárul.

„Tojás és tojásszármazékok” felirat jelenthet akár friss tojást, de száraz tojásport is, a „hal és halmelléktermékek” a húshoz hasonlóan értékes színhúst, de akár a halfejen át a hallisztig bármilyen más összetevőt. A „gabona” lehet egész gabonaszem, vagy gabonapehely, esetleg finomliszt, ám az sem mindegy, hogy a felhasznált zöldség friss vagy tartósított volt-e.

A vitaminok és nyomelemek közül a réz, valamint az A, D, E vitaminok feltüntetése kötelező. Az összes többi csak a vásárlói döntést segíti, megjelenítése a gyártó döntése.

Tudni kell, hogy az eltarthatóság, ízletesség és eladható kinézet érdekében a gyártás során rengeteg egyéb anyagot is felhasználnak.

Az antioxidánsok a zsírok és vitaminok védelmét szolgálják, megakadályozzák megromlásukat. Vannak gyártók, akik természetes antioxidánsokat használnak el, mint az E vagy C-vitamin, míg mások mesterséges anyagokat, mint a gallátok vagy az ethoxyquin.

Ahhoz, hogy a kutya meg is egye az eledelt, és lehetőleg ízletesnek találja, ízfokozókkal „tuningolják” a tápokat, különösen, ha nagyon alacsony a hústartalom.

A természetes ízfokozókat, mint a fűszerek, vagy akár az ánizs, vanília, nem kötelező feltüntetni a csomagoláson, a többiről pedig érdemes tájékozódni.

Nem ez a helyzet a tartósítószerekkel! Erre a célra leggyakrabban propionsavat, citromsavat, foszforsavat vagy nátrium-nitritet használnak, a felhasznált mennyiség megjelenítése pedig kötelező a csomagoláson.

Ugyanígy nem maradhat le, ha színezőanyag is van az eledelben. Ha azt látja a csomagolást felbontva, hogy az étel a szivárvány minden színében pompázik, biztos lehet benne, hogy tele van színezőanyagokkal. Ennek egyébként nem sok értelme van, mert a kutyáknak az eledel illata sokkal fontosabb, mint a színe.

Tartalmaznak még a tápok stabilizátorokat, emulgálószereket, sűrító- és zselésítő anyagokat, melyek mind-mind a termék állagának javítását szolgálják.

Ezek az anyagok a természetes szerektől kezdve, mint algák, pektin, cellulózpor, egészen a szintetikus anyagokig terjednek. Feltüntetésük nem kötelező, de hasznos információkkal szolgálhat a vásárlónak.

Vannak olyan számok, amikkel a gazdának illik tisztában lenni, mielőtt döntést hoz a tápvásárlásról.

A beltartalmat illetően nem mindegy, mennyi a táp nyersfehérje, nyerszsír, nyershamu vagy nyersrost tartalma. Természetesen ez függ nem csak a kutya korától, állapotától, de aktivitásától is, azonban az alábbi számok iránymutatóként szolgálhatnak.

Az is könnyen megadható, hogy milyen vitamin- és ásványi anyag szükséglete van minimálisan egy kutyának.

• A vitamin      500 IU
• B12 vitamin 2,7 ug
• D vitamin     50 IU
• E vitamin      5,0 mg
• kálium           0,5 g
• kálcium         1,1 g
• magnézium 0,04 g
• nátrium        0,2 g
• foszfor          0,9 g
• vas                 8,0 mg
• jód                 0,15 mg
• réz                  0,7 mg
• mangán        0,5 mg
• szelén            10 ug
• cink                5,0 mg

Sokan rettegnek napjainkban az „E” betűvel jelölt adatoktól a csomagolásokon. A média igen rossz reklámot csinált az adalékanyagok ilyetén megjelölésének, holott sok közülük természetes anyag.

Érdemes a listát átvizsgálni, és a döntést csak az után meghozni, ha már tudja, vajon szintetikus vagy éppen természetes anyag van-e a csomagoláson feltüntetve. Mivel gyakran a természetesen anyagokat, antioxidánsként használt vitaminokat is „E”-jelzéssel tüntetik el, hasznos lehet ezek jelentéséről előzetesen tájékozódni.