A magyar konyha fontos eleme a sertéshús. Egy finom ebéd, némi rántott hús vagy sült, egy grillparti, ahol egy kis borda is kerül a grillrácsra, vagy egy vasárnapi menü, némi karajjal a mindennapjaink része. No, de miért főzzünk inkább egy jó levest a csontból, mintsem hogy rögtön a kutyának adjuk?
Nyers és/vagy főtt sertéscsont
Szögezzük le: sertéscsontot sem nyersen, sem főzve nem ajánlott adni a kutyának. Vannak, akik nyers diétán, úgynevezett „raw food diet”-en tartják kutyájukat, ám esetükben is fontos, hogy ne a csont, hanem a hús legyen az étrend alapja, elkerülendő a szükséges ásványi anyagok hiányát. Tudni kell azt is, hogy a nyers diéta részeként a nyers csontot etetése nem minden rizikótól mentes.
Igazából teljesen mindegy, milyen típusú csontról beszélünk, azaz a sertés mely részéből származik a csont, ugyanis mindegyik tud kárt okozni. Ami számít, az minden esetben az elfogyasztott csont mérete, valamint ehhez viszonyítva a kutya mérete. A nagyobb termetű kutyának általában hosszabb a bélrendszere, mint a kisebb társaké, így logikusan könnyebben tud áthaladni rajta egy ugyanakkora méretű csont. Mindemellett a nyers csont némileg kisebb kockázatot jelent, mint a főtt változat, ezzel együtt lehetőség szerint mind a kettő etetését kerülni kell.
A csontevés veszélyei
Ha a csont etetésének veszélyeiről beszélünk, akkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak kockázatok. Tehát előfordulhat, hogy a kutyának semmi baja nem lesz az ellopott vagy megkapott csonttól, inkább jól elrágódik rajta és boldog. Ám mivel a csont etetése kockázattal jár, nem érdemes kísérletezni vele, és főzés közben a kutyának dobálni a lefilézett csontokat. Na de milyen veszélyekről beszélünk?
A csontszilánk
Az egyik leggyakoribb veszély, hogy nyelés közben a csont megakad a szájban. Amennyiben sikerül is lenyelnie az állatnak, a hasított csont éles, szilánkos vége könnyen átszúrhatja a beleket, ez pedig belső vérzéshez vezethet.
A tünetek hasonlóak lesznek ahhoz, mint amikor a csont elakad a belekben. Hasmenés, étvágycsökkenés, hasi fájdalom jelentkezik, és bizony komoly, sebészeti beavatkozás válik szükségessé.
Bélelzáródás
A bélfal átszúródása mellett a bélelzáródás a másik komoly kockázat. A nagyon apró csontdarabok persze át tudnak haladni a bélrendszeren, de megeshet az is, hogy szimplán lebomlanak a bélben. Ám egy nagyobb csont esetében megvan a veszélye, hogy az elakad akár szájban, a torokban, vagy később, valahol a bélrendszerben. Ha a kutya csonttal játszott, és később erős nyáladzás vagy köhögés jelentkezik, nem árt állatorvosnak megmutatni, mert ezek a tünetek komoly problémára, akár bélelzáródásra is utalhatnak.
Még ha a csont gond nélkül el is jut a belekbe, nem biztos, hogy a gyomor és a belek emésztő képessége elegendő az egész csont teljes emésztéséhez, tehát még mindig fennáll a lehetősége, hogy valahol a bélrendszerben elakad. A rossz hír, hogy a csont elakadása után akár 72 óra is eltelhet a tünetek megjelenéséig, ám akkor már komoly vészhelyzet van, és életmentő műtét válhat szükségessé.
Az elzáródás akadályozza a szövetek vérellátását, tünetei közé tartozik a hányás, hasmenés, étvágytalanság vagy hasi fájdalom. Bélelzáródás esetén sürgős műtéti beavatkozás szükséges, mellyel az elzáródást okozó csont eltávolítható, ám az állat túlélési esélyei nagy mértékben függnek a szövetek, belek károsodásának mértékétől.
Fogászati problémák
Lehet, hogy enyhébbnek tűnik a fogászati probléma egy bélelzáródásnál, hiszen ez nem életveszélyes helyzet, azonban igencsak fájdalmas lehet az állat számára. Márpedig sok kutya foga beletört már a csonton való rágódásba. A törött fogat gyakorta el kell távolítani, ehhez pedig el kell altatni a kutyát, tehát újabb műtét vár rá. Megéri a kockázatot?
Ha a kutya ellopott egy csontot
Megeshet, hogy a gazda legjobb szándéka ellenére is ellop egy csontot a kutya, vagy kikukázza a szemetesből. Ne essen pánikba, és ne kezdje el üldözni a kutyát. Ha így tesz, csak megijed és a zsákmányt akár egyben le is nyelheti. Akkor mégis, mit lehet tenni?
Vizsgálja meg
Érdemes figyelni a kutyát, külön tekintettel az olyan tünetekre, mint öklendezés, fuldoklás, köhögés, a száj mancsolása. Ha ezek bármelyikét tapasztalja, szükség lehet az állatorvosra. Soha ne próbálja meg kiszedni a kutya szájából vagy torkából a lenyelt csontot, kivéve, ha az jól láthatóan a nyelvén van, és rizikó nélkül eltávolítható. Minden egyéb esetben hagyja az állatorvosra.
Takarítson
Azaz vizsgálja át a szemetest, ha nem biztos abban, hogy ellopta-e a kutya a csontot. Lehet, hogy csak kiborította a szemetest, de nem sikerült ellopnia. Ám ha mégis, a hulladék átvizsgálásával meg tudja állapítani, pontosan mit is emelt el, mekkora az a csont. Persze célszerűen ne a kutya közreműködésével végezze ezt a feladatot, mert a végén még több csontnak lába kél, előbb tegye őt dobozába, vagy zárja ki a helysiégből.
Kérdezze meg az állatorvost
Még ha csak kicsi csontot is lopott el, és úgy tűnik, jól van a kutya, kérjen tanácsot az állatorvostól. Ha nagy csont hiányzik, nagyobb gond lehet belőle, úgyhogy a doki biztos tud okos tippet adni, például elmondja, pontosan mire is figyeljen, milyen tünetek jelenthetnek problémát. Hányás, hasmenés, véres széklet, hasi fájdalom és letargia esetén nem érdemes várnia, induljon azonnal az orvoshoz.
Ne hánytassa a kutyát
Csak az orvos kifejezett utasítására szabad hánytatni a kutyát, ugyanis hánytatáskor a felfelé, azaz visszafelé haladó csont is megakadhat bárhol a bélben vagy a torokban, további problémákat okozva.
Mi változott?
Ha bármilyen jelentős változást tapasztal a kutya viselkedésében, mely pár óránál tovább tart, érdemes megmutatni az állatot állatorvosnak. Szerencsés esetben a csont vagy a csontszilánk át tud haladni a kutya bélrendszerén, ebben az esetben pedig 48 órán belül látnia kell azt az állat székletében.
Soha ne feledje el, hogy a kutya az orra után megy. Hiába lapul a szemetes mélyén a csont, körbevéve minden mással, ha kiszagolja, ki is akarja szedni. Akármilyen rutinosan is teszi a legmélyére, a kreativitásuk nem ismer határt. Ráadásul, ha kiborogatja a kukát a csont reményében, nem kizárt, hogy más falatokat is fel fog enni, márpedig a humán konyha több összetevője is káros vagy potenciálisan veszélyes a kutyára nézve. Egyszóval: óvatosan a szemetessel! Tegye olyan helyre, ahol az eb nem fér hozzá.
Ha még akad kérdés...
Persze mindig felmerülnek kérdések a csont etetésével kapcsolatban, hiszen örökös vita, ehet-e a kutya csontot.
Ásványi anyag kiegészítésként miért nem jó a csont?
Igaz, hogy a csontok magas ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, ám rágásuk nem biztonságos, és nem is hatékony tápanyag-ellátási mód a kutyának. Ráadásul az ásványi anyagok az egész csontból igen nehezen tudnak felszívódni a szervezetükben. Nem mellékesen a kalcium, ami miatt sokan elkötelezettjei a csontetetésnek, túl is adagolható, ez esetben pedig akár végtagdeformitás is kialakulhat kölyökkorban. Ha ásványi anyag pótlására van szükség, akkor az csak az állatorvos által javasolt formában és mennyiségben történjen, ne csontetetéssel.
Akkor jobb a nyers, mint a főtt csont?
Igaz, hogy a nyers csont sokkal kevésbé hajlamos a szilánkos törésre, mint ha megfőzzük, de minden esetben, ha nem tökéletesen emészthető dolgot nyel le a kutya – és ilyen a csont is -, fennáll a bélelzáródás veszélye.
A nyers etetés hívei is tudják, hogy a nyers sertéshús és csont bizony sok veszélyt rejt magában, ugyanis tartalmaz egy trichinella spiralis nevű parazitát, mely csak alapos főzéssel vagy sütéssel ölhető meg. Ennek a paraztiának a lárvái a sertés izomszöveteiben élnek, tehát a nyers hús vagy csont lenyelésével azok a kutya bélrendszerében indulnak fejlődésnek. Emellett a kutya nyers étrenddel való etetését nem ajánlják olyan családokban, ahol kisgyermekek vagy immunrendszeri betegséggel küzdők élnek, ugyanis a nyers táplálás során a kutyák esetlegesen veszélyes baktériumokat szabadíthatnak fel. Egyszóval: gondolja át a nyers etetést, és csak megfelelő óvintézkedésekkel és felelősséggel vállalja.
A fogak tisztítására jó lehet a csont?
Azt tanácsolják, hogy kemény dolgok rágására ösztönözzük a kutyát, mert ez csökkenti a fogkő kialakulásának esélyét, illetve a foglepedék eltávolítását. Ám egyrészt a rágás ugyan csökkenti a fogkövesedést, de például a csont nem éri el az ínyvonal alatti területet, ahol szintén kialakulhat fogkő. Tehát a csont etetése nem váltja ki a rendszeres állatorvosi ellenőrzést, melynek része a fogak ellenőrzése is.
Másrészt a rágásra sokkal alkalmasabbak azok a rágófalatok, melyekbe biztosan nem fog beletörni a kutya foga, és amelyek lenyelve nem okoznak akár életveszélyes bélelzáródást is. Tehát ha szájhigiéniai okok miatt szeretné, ha rágna a kutyája, ne csontot adjon neki, hanem valamilyen, kereskedelmi forgalomban kapható rágófalatot, rágójátékot, vagy készítsen házilag, egészséges összetevőkből ilyeneket.
Ha a kutya imád rágni…
A legtöbb kutya szeret rágcsálni, de nem biztos, hogy ezt sertéscsonton kell gyakorolnia. Temérdek alternatív megoldás van, és csak a gazda kreativitása, valamint pénztárcája szab határt a lehetőségek tárházának.
A rágójátékok kifejezetten tartósak és biztonságosak, ráadásul közülük több is megtölthető finomságokkal, akár sertéshús ízű falatokkal is, tehát még az illat- és ízélményt is tudja produkálni a kutyának. Ezzel együtt a játékot is felügyelni kell, és figyelni, milyen állapotban kerül ki a játékszer az eb szájából, hiszen az idővel és a rágás erőséggével ezek is károsodhatnak.
Ha pedig az a problémája, hogyan hasznosítsa a csontot, akkor annak a legbiztosabb és legbiztonságosabb módja, ha főz belőle egy jó levest. Ha a kutya számára egészséges zöldségeket is belefőz, akkor akár melegen, táplálékkiegészítésként, akár jégkockatartóban fagyasztva, jutalomfalatként kiválóan felhasználható.
