Azzal mindenki tisztában van, hogy az étkezési zavarok komoly problémát jelenthetnek az emberek életében. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy bizony, a kutyáknál is előfordulhatnak ilyen gondok. Az okok persze különfélék lehetnek, de a fellépő étkezési zavar bizony komolyan aggasztó lehet a gazdi számára.
1. A túlevés
Vannak kifejezetten falánk kutyák, melyek hajlamosak túlenni magukat. Ennek komoly következménye lehet az elhízás. A túlsúly szinte minden esetben következményekkel jár, ilyenek az ízületi bántalmak, a szív megbetegedései, a máj és a vese betegségei. Túlevés leggyakrabban akkor fordul elő, ha a táplálék mindig elérhető a kutya számára, azaz akkor és annyit eszik belőle, amikor és amennyit akar.
Szintén problémát jelent, hogy sok gazdi azt gondolja, amikor az állat koldul, falatkákért kuncsorog, biztosan éhes.
Ám a legtöbb kutya igazi opportunista az étkezésben, azaz megeszik mindent, amit csak megehet, függetlenül attól, mikor kapja és mennyit, mennyire jóllakott egyébként. Ez a részéről teljesen normális viselkedés, ám azt is jelenti, hogy a gazdának kell komolyan felügyelnie étkezését.
A túlevés oka azonban nem minden esetben a gazda, egyes betegségek esetén is előfordulhat. Pajzsmirigy rendellenességek és a Cushing betegség is állhat a falánkság, a súlygyarapodás hátterében, de az idősebb kori lelassult anyagcsere is okozhatja. Az is ismert, hogy egyes fajták hajlamosabbak a túlevésre és hízásra, mint mások, így esetükben jobban kell ügyelni az étkezésre, annak minőségére és mennyiségére.
2. Anorexia
Az, ha a kutya kihagy egy-egy étkezést, nem baj, ám ha teljes mértékben megtagadja az ételt, már komoly következményekkel járhat. Az anorexia - mely nem azonos a humán anorexia nervosa betegséggel - következtében fájdalom léphet fel, láz, sárgaság, légszomj, a tüdő és szív működésének gyengülése, a has feszülése, a belső szervek méretének megváltozása jelentkezhet. Egyszóval komolyan kell venni a problémát!
Az anorexiának is sok oka lehet, és bizony, gyakorta ez az ok valamilyen betegség, például autoimmun, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri, csont-, endokrin vagy neurológiai rendszert érintő betegségek, melyek az esetek többségében a fájdalom vagy elzáródás miatti étvágycsökkenéshez vezethetnek. Okozhat még anorexiát a kor, szívproblémák, mérgezés vagy rendellenes növekedés is.
Más esetekben az ok nem annyira fizikai, mintsem inkább pszichés. Egyes kutyák a környezeti változásokra, a napi rutin változásaira reagálnak úgy, hogy megtagadják az evést.
Időnként a szeparációs szorongás kísérő tünete is lehet az anorexia, azaz az étel megtagadása, ugyanígy a stressz, a fizikai aktivitás hiánya is étvágytalansághoz vezethet.
Különösen válogatós állatoknál gyakorta fordul elő, hogy a számukra nem tetsző étel elfogyasztását megtagadják.
A probléma megoldása minden esetben igényli az állatorvos segítségét, aki különféle vizsgálatokkal igyekszik kideríteni az étvágyvesztés okait, valamint tud javasolni változtatásokat úgy az étrendben, mint az etetésben. Extrém helyzetben akár infúziós és gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
3. Székletevés, avagy koprofágia
Sok oka lehet annak, ha a kutya székletet eszik, ám ez a viselkedés akár veszélyest is jelenthet, hiszen parvovírus, giardia, férgek, számos baktérium és különféle paraziták lehetnek jelen a kutyák és más állatok ürülékében.
Ráadásul a székletevés elég gyakori probléma a kutyáknál, és igen nehéz az okát meghatározni.
Legalább ennyire nehéz leszoktatni az ebet erről, így alapos odafigyelést igényel a székletevő kutya a séták során.
És hogy mi lehet az ok? Nos, megeshet, hogy egyszerűen információgyűjtés céljából cselekszik így az állat, azaz érzékeny szaglószervei segítségével szeretné megtudni, milyen kutya hagyta maga után az ürüléket, milyen feromonok vannak benne, mit eszik az az állat, stb.
Az is lehet, hogy ösztönösen tisztán akarja tartani környezetét. Vadon élő szuka kutyák gyakorta falják fel még a már nagyobb kölykeik székletét is, nehogy a szag a ragadozókat a kicsikhez vonzza. Hasonló történhet a családban élő kutyáknál is, amikor az alárendelt kutya felfalja a domináns eb ürülékét.
Ha a gazdi megbünteti a kutyát, amikor az véletlenül a házban végzi el a dolgát, megeshet, hogy máskor inkább megeszi a székletet, csak hogy elkerülje a büntetést.
Kölykök esetében a székletevés egyféle kíváncsiság lehet, azaz ki akarják deríteni, hogy amit éppen felesznek, az vajon étel-e vagy sem. Szerencsére legtöbbjük felnőtt korára kinövi ezt a szokást.
Rosszul táplált ebeknél gyakori a székletevés, ugyanis ők igyekeznek az ürülék elfogyasztásával szervezetüket hozzájuttatni olyan tápanyagokhoz, melyeket az étel elfogyasztásakor nem tudtak hasznosítani. A macskák ürüléke – az eltérő táplálás miatt - proteinben gazdag, ez pedig kifejezetten vonzó lehet a kutyák számára.
Emellett bizonyos parazitafertőzöttség és hasnyálmirigy betegségek is okozhatnak koprofágiát, míg más esetekben egyszerűen figyelemfelkeltő céllal falja fel az eb az ürüléket. Mivel az ok sokféle lehet, érdemes állatorvossal konzultálni, és segítségét kérni a probléma megoldásában.
4. A habzsolás
Ha a kutya túl gyorsan falja fel az ételt, szinte rágás nélkül nyeli azt, akár fuldokláshoz és komoly bélrendszeri problémákhoz – hányáshoz, bélcsavarodáshoz, puffadáshoz - is vezethet. Emellett a falás elősegíti bizonyos viselkedési problémák kialakulását. Amennyiben az eb azt gondolja, hogy elvehetik tőle az ételt, és ezért habzsolja be azt, reagálhat agresszivitással, ha akár ember, akár más állat megzavarja az evését.
Maga a viselkedés már kölyökkorban kialakul, és bizonyos esetekben áthúzódik a felnőtt korba. A kölykök már az alomban gyakorta harcolnak egymással a jobban tejelő emlő megszerzéséért, később a tálkához való hozzáférésért, annak legfinomabb falatjaiért. Különösen akkor marad fenn ez a viselkedés, ha több kutya, esetleg különféle állatok élnek együtt a családban, de ritkábban olyankor is előfordul, ha az eb egyedüli állat.
Bizonyos egészségügyi állapotok, mint a parazitafertőzöttség, befolyásolhatják a szervezet tápanyag felszívó képességét, hasonlóan a nem megfelelő táplálékkal való etetéshez. Ilyenkor az eb sokkal éhesebbnek érzi magát, féltékenyen habzsolja az ételt. Mindenképpen érdemes az állatorvos segítségét kérni, hiszen egyrészt ellenőrizni tudja, nem parazita okozza-e a problémát, másrészt hasznos tanácsokkal szolgálhat az etetéssel kapcsolatban.
Amennyiben habzsolás jelentkezik a kutyánál, érdemes külön etetni, azaz távol a család többi állatától, de a családtagoktól is, biztosítva számára a nyugodt étkezés lehetőségét. Jó ötlet lehet olyan ételadagolós etetőtálat beszerezni, melyen a kutyának „dolgoznia” kell, hogy megszerezze a táplálékot, például le kell nyomnia mancsával egy gombot. Ez lelassítja étkezését, hiszen egyszerre csak kisebb adaghoz jut hozzá. Jó megoldás lehet még az étel több, kisebb adagra való elosztása, és eltérő időpontokban való kínálása is.
5. Pica
A pica nem élelmiszer jellegű tárgyak elfogyasztását jelenti, azaz amikor az eb fém, műanyag, szövet tárgyakat, követ, stb. fal fel. A pica leggyakrabban pszichés, kényszeres magatartási forma, de okozhatja egészségügyi probléma vagy a rossz táplálkozás is. A legnagyobb gond az, hogy az októl függetlenül a pica komoly, sokszor életveszélyes következményekkel járhat, beleértve az emésztési zavarokat, bélelzáródást, de akár agyi elváltozásokat, hasnyálmirigy-problémákat vagy a keringési rendszer rendellenességeit.
Sok esetben a stressz és a szeparációs szorongás vezet ehhez a viselkedéshez. A stresszes vagy frusztrált kutyáknál gyakorta kényszerbetegségek alakulhatnak ki, ezek eszkalálódnak olyan viselkedési formákban, mint a pica. Fontos, hogy kutyája elegendő mozgást és mentális stimulációt kapjon a nap folyamán, hiszen a fáradt kutya boldog kutya.
A pica figyelemfelkeltő viselkedés is lehet. Ha a gazdi mérges lesz a kutyára, amikor az felfal valamit, megeshet, hogy már csak azért is folytatja ezt a viselkedést, hogy akármilyen, bármilyen reakciót kapjon a gazdától, hiszen a szidás is egyfajta reakció, figyelem, amire az állatnak szüksége van.
Az is gyakori, hogy a kutya egyszerűen a verseny miatt nyel le tárgyakat. Ha a gazdi ki akar venni valami nem odavalót a szájából, az eb gyorsan lenyeli azt, nehogy más megszerezhesse. Hasonló a helyzet a kutyatársakkal való játék, játékos versenyzés során is.
Mindenképp érdemes az állatorvossal konzultálni a problémáról, de sokat segíthet, ha a gazdi minden stresszt kiváltó dolgot megszüntet, és a kutyának megtanítja, hogy parancsszóra letegye, amit felszedett. A szeparációs szorongás minden esetben kezelést igényel.
Persze ezeket a teendőket könnyebb leírni, mint megvalósítani, hiszen az sok időt és türelmet igényel. Szükség esetén jó megoldás lehet kutyaiskola szakemberéhez fordulni segítségért.
