Dumbó, a kiselefánt mesés világa

Március 28-án kerül a magyar mozikba az élő szereplő Dumbo mesefilm, Tim Burton rendezésében. A mese története szerint Max Medici cirkuszigazgató a korábbi csillag, Holt Farrier és gyermekei segítségét kéri egy újszülött elefánt gondozásához. A kiselefánt túlméretezett fülei nevetség tárgyává teszik őt az egyébként is küszködő cirkuszban. Azonban amikor felfedezik, hogy Dumbó képes repülni, a cirkusz élete hihetetlen fordulatot vesz. A meggyőző üzletember, V.A. Vandevere figyelmét felkelti ez a különleges tudás, már csak azért is, mert ő varázslatos vastagbőrűeket gyűjt új, eddig sosem látott szórakoztatóműsorához. Dumbó az ő segítségével eddig elképzelhetetlen magasságokban szárnyalhat a bűbájos és lélegzetelállító légtornász, Colette Marchant oldalán. Ez egészen addig tart,  amíg Holt megtudja, hogy a csillámporos külső mögött Dumbó új otthona sötét titkokat rejt…..

Olyan nevek fémjelzik az új Disney produkciót, mint Tim Burton rendező, Colin Farrell (Holt Ferrier szerepében), Michael Keaton (V.A. Vandevere szerepében), Danny De Vito (Max Medici porondmester szerepében), Eva Green (Colette Marchant szerepében).

Ennyi a mesés, klasszikus Disney történet, amely mögött nagyon sok munka rejlik, közte nagyon sok állat munkája. A cirkusz és a cirkuszi állatok világát nagyon sok sztereotípia lengi körbe, sokszor olvasni, hallani arról, hogy ezeket az állatokat kemény, sokszor bántalmazó módon nevelik és tartják. Mi utána jártunk az igazságnak, és megkérdeztük Kristóf Krisztiánt, aki a nagyszabású Disney produkcióban szereplő állatok casting-ját és későbbi munkáját felügyelte, nem mellesleg pedig nemzetközileg elismert, többszörös fesztiválgyőztes, Hortobágyi Károly-díjas és Guinness-rekorder magyar artistaművész.

Kristóf Krisztián jelenete a filmben, fotó: Disney Motion Pictures

És hogy ki az a fiatalember, aki egy nagyszabású Disney produkcióban részt vett, akinek feladata a filmben szereplő állatok kiválasztása a megfelelő szerepre, és biztonságuk, jólétük felügyelete volt? Kristóf Krisztián nemzetközileg elismert, világhírű artista család tagjaként gyermekkorától a cirkusz bűvöletében él.

A Baross Imre Artistaképző és a Magyar Táncművészeti Főiskola elvégzése után egyedülálló zsonglőr számával lett világhírű. Páratlan szivardobozos zsonglőr produkciójával bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Nevéhez köthetők többek között a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál 1996 és 2012 közötti rendezései, valamint a 2008 és 2012 közt működő MACIVA Mester Stúdió megalapítása. Jelenleg egy angliai egyetem hallgatójaként, „fizikai színház és cirkusz rendezés” mesterszakán írja diplomamunkáját, emellett pedig a világhírű magyar Recirquel újcirkuszi társulat nemzetközi menedzsere.

• Hatalmas élmény lehetett egy olyan nagyszerű rendező, mint Tim Burton mellett dolgozni. Nagyon sok filmrendező szereti az állatokat, de kevés olyan van köztük, aki olyan sikeres filmeken keresztül is be tudta volna mutatni ezt a szeretetet, mint Burton. A Dumbót bizony nagyon sok állatszerető ember várja. Hány és milyen állatok szerepeltek a filmben?
• Összesen 120 fős csapattal érkeztünk a forgatásra, a filmben szereplő állatok között lovak, kutyák és madarak, de vadállatok is voltak. Érdekes megjegyezni, hogy élő elefánt nem szerepelt a filmben, az elefántokat, köztük Dumbót is, számítógépes technikával varázsolták a vászonra. A CGI technika alkalmazása tette lehetővé a rendező, Tim Burton számára, hogy a Dumbó, de hozzá hasonlóan sok más vadállat (tigris, oroszlán, majom, kígyó) is ilyen formában életre keljen a mozivásznon. Egyébként a filmben szereplő állatokat egy, a brit szabályoknak megfelelő, független szervezet felügyelte. Ők minden forgatási napon ott voltak, ügyeltek az állatok jólétére, ellátására, pihenőidejére. Amint azt látták, hogy valamelyik állat fáradt, vagy nincs kedve folytatni a szereplést, akkor jelezték, de erre nem is volt szükség, hiszen az állatok idomárjai már korábban észlelték, hogy le kell állni.

Jana Posna kutyái a porondon, fotó: Friedrichstadt-Palast/Berlin

• Manapság az idomár szó pejoratív hangzású….
• A cirkusz világában ezt a szót használjuk, de ez korántsem a régi, rossz beidegződéseknek megfelelő, bántalmazó, fegyelmező nevelést jelenti. Egyik állat esetében sem! A filmben szereplő kutyák Jana Posna tulajdonában vannak, aki neves cirkuszi idomár. Ő például együtt él a kutyáival, azokat nem külön, kennelben tartja, hanem családtagként szereti. Az otthonában élnek, megosztják egymással a mindennapokat, a kanapén, a fotelben heverésznek, ahol a gazda engedi és elfogadhatónak tartja.

Számára a nevelés csak úgy elképzelhető, hogy olyan dolgokat tanít meg az ebeknek, amelyeket ők egyébként is végre tudnának hajtani, tehát anatómiájuknál és természetüknél fogva is alkalmasak rá, a tanítás pedig minden esetben pozitív megerősítéssel és soksok szeretettel zajlik. Ezért képesek ezek az egyébként is kiválóan szocializált kutyák szerepelni a filmekben.  Nagyon fontos az ilyen szerepekre kiválasztott, filmes vagy cirkuszi kutyák esetében a korán elkezdett és jól kivitelezett szocializáció is, hiszen csak így képesek csapatban, stábbal együtt dolgozni, olyan közegben, ahol temérdek eltérő küllemű és karakterű ember, valamint sok más állat is van. A feltétlen bizalom, a kötődés és a szeretet a kutya és gazdája, idomárja között elengedhetetlenül fontos a jó produkcióhoz.

Leo, Freya, Iduna és Dolores - Jana Posna kutyái, fotó: Friedrichstadt-Palast/Berlin

• Azt elárulta nekem, hogy mivel a Dumbó a múlt század húszas éveiben játszódik, így azt a cirkuszi, kicsit giccses miliőt igyekeztek rekonstruálni a filmben, ehhez pedig a kutyákat be kellett festeni…
• Így van. Abban az időben ez volt a divat, ezt kellett tehát megjeleníteni a filmben is. Tudom, hogy nagyon nagy divat manapság a kutyák festése, és sokakban nagy az ezzel szembeni ellenérzés is. A forgatás során az adott napon szereplő kutyák – akárcsak a színészek – mentek a „sminkbe”, ahol szépen elrendezték a bundájukat, és persze be is festették. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a festék 24 óra alatt eltűnt a szőrzetükből, de teljes mértékben környezetbarát, az egészségükre legkevésbé sem ártalmas anyag volt. Erre egyébként a kijelölt független szervezet is nagyon ügyelt.
• A stáb minden szempontból ügyelt az állatok igényeire?
• Igen. A rendező és a többi munkatárs számára is fontos volt, hogy amikor egy állat elfáradt, vagy éppen nem volt kedve dolgozni, akkor más jeleneteket forgattak. Mint mondtam, a felügyelőknek szinte nem is volt tennivalójuk, hiszen az állatokat a gazdájuk, nevelőjük, idomárjuk ismeri a legjobban, ők pedig azonnal jelezték, ha valamelyik szereplő fáradt volt, vagy már nem volt kedve dolgozni. Egy ilyen filmet, amelyben ennyi állatszereplő van, egyébként is csak olyan emberekkel lehet leforgatni – legyenek azok színészek vagy stábtagok , akik szeretik az állatokat, és odafigyelnek az igényeikre.

Marley, fotó: Jana Posna

• Említette, hogy kutyák, lovak, madarak vadállatok voltak a filmben, ám élő elefántok nem szerepeltek. Őket és sok más vadállatot is megrajzolták, illetve mozgásukat emberek imitálták, majd az egészből a már említett CGI technikával alakult ki a mozivásznon látható mesecsoda. Engem kifejezetten érdekel, hogy milyen kutyák szerepeltek a filmben? Fajtatiszták vagy keverékek?
• Uszkárok. Ez a fajta – méretétől függetlenül - nagyon okos, könnyen és gyorsan tanítható. Nem véletlen, hogy már évszázadok óta a cirkuszosok kedvelt kutyafajtája. A cirkuszban dolgozó, szereplő kutyák nagyon intelligensek, okosak, és nagyon fontos, hogy tanításuk során általában öröklött, ösztönös cselekedeteire építenek. Ezért könnyed, és soha nem mesterkélt a produkció. Egyébként volt egy másik, egy keverék eb is a filmben, Marley. Egy jelenetben Collin Farrel a lasszóvetést gyakorolta, Marley pedig körülötte ugrált. A jelent szerint a kutyát kellett volna elkapnia a lasszóval, ami sehogy sem sikerül. Nos, Marley ezt a szerepet nem nagyon kedvelte, nem is nagyon értette, erősen csaholt, úgyhogy leállították a felvételt. Ez is jelzi, hogy a kutya érdekeit a stáb teljes mértékben szem előtt tartotta, annak ellenére is, hogy a jelenet során az eb sérülése teljes mértékben kizárt volt, ám az egyéniségével nem egyezett a feladat.

Marley, fotó: Julia Christe

• Önnek van kutyája?
• Kamaszként volt egy dobermannom és később egy francia bulldogom. Ma már felelősséggel nem tudok vállalni egy kutyát, akármennyire is szeretem őket, hiszen rengeteget utazom, és nagyon sokat dolgozom. De az állatok iránti szeretetet és felelősséget a munkám során kiélhetem és kamatoztatni is tudom.
• Azt már tudjuk, hogy milyen munkásság áll ön mögött, mivel foglalkozott korábban. Azt is tudjuk, hogy az egészestés családi filmhez, a Dumbóhoz ön válogatta ki az állatszereplőket, a legnagyobb körültekintéssel. De a Dumbó más módon is kötődik önhöz, és meg is ihlette önt..
• Igen. 2019. április 20-án kerül bemutatásra Budapesten a Repülőcirkusz, melyben világszerte ismert és elismert nemzetközi artistaművészek lenyűgöző produkciói kápráztatják majd el a közönséget. Közülük többen is feltűnnek a 2019. március 28-tól a mozikban látható „Dumbó” című Disney-klasszikusban, szóval aki megnézi a mesét a mozikban, és utána ellátogat a Fővárosi Nagycirkuszba, sok ismerős, kedves állatfigurával fog találkozni. Azt azért elárulom, hogy a Tim Burton által rendezett és újraálmodott élőszereplős filmben én is szerepet kaptam, és én koreografáltam, valamint rendeztem a cirkuszi jeleneteket. Remélem, hogy akinek tetszik a mozifilm, az örömmel látogat el majd a cirkuszba is az előadásra.

Kép forrása: Fővárosi Nagycirkusz

• Meddig látható majd a Repülőcirkusz?
• Szeptember 8-ig várjuk szeretettel a cirkuszt és persze az állatokat is kedvelő kicsiket és nagyokat.
• Valamelyik előadáson biztosan találkozunk, hiszen a sokat emlegetett uszkárcsapatra és idomár gazdájukra, valamint a közös produkciójukra nagyon kíváncsi vagyok. Egy öntől származó idézettel szeretném megköszönni a beszélgetést, remélve, hogy folytatjuk majd, mégpedig a többi cirkuszi állat (lovak, oroszlánok, elefántok, egyebek) tartásával és nevelésével kapcsolatban, a sztereotípiákat megcáfolva.

„A cirkusz időtlen idők óta a káprázat, a csoda és a megvalósult fantázia egyvelegét jelenti a gyermekek számára. A felnőttek szívében többnyire egy régi emlék a felhőtlen nevetésről, melyet tavasszal újra átélhetnek a „Repülőcirkusz” előadása közben. Hiszem, hogy művészetünk képes hatni a felnőttek gyermeki énjére és vissza tudja repíteni őket pár órára a gondtalan gyermekkor legszebb városligeti emlékeihez. A felhőtlen nevetés csodákra képes!”

Köszönet a fotókért Kristóf Krisztiánnak és Jana Posnának.