A családi modell ma már nem az anya - apa - két gyerek, mint régen. Sok ember elvált, mások szándékosan választják a szingli életformát. Vannak párok, melyek akaratukon kívül, vagy döntés miatt, de gyermektelenek maradnak.
Az ilyen életformák mellett az igazi családi kapcsolatok ritkák. Ilyenkor kapcsolódik az életbe a kutya, amely képes és készen áll elfogadni a szeretet és a kényeztetés minden formáját.
Sok ilyen családban a kutya több mint egyszerű társállat – szinte családtag, sok tekintetben gyermekpótlék, aki így „grátisz” kap pár nagybácsit és nagynénit, valamint, természetesen nagyszülőket.
Az elfoglalt fiatalok számára a kutya fontos szeretet-bomba, de néha, a mindennapok rohanásában vagy nyaraláskor, távoli munka esetén jól jön a nagyszülői segítség.
Érdekes, de a kutyát vállaló „pótnagyik” ugyanolyan engedékenyek a négylábú unokával szemben is, mint bármelyik nagyi a kissráccal. Ha a gazdi nem szereti a sípolós játékok hangját, a nagyi előszeretettel használja ki a hétvégi vagy szünidei együttléteket és egy kis hangos játékkal kényezteti az ebet. Természetesen a karácsonyi ajándékok is elmaradhatatlanok – egy elfogadható a gazdi lakásába, egy jó hangos sípolós pedig a nagyihoz.
A magányosan élők nagyik egyébként kifejezetten élvezik, amikor a kutya épp náluk van. Az ismeretlen eb sétáltatása sok beszélgetés forrása lehet a szomszédokkal, a sétáltatás a parkban pedig jó ismerkedési lehetőség.
Nem mellékes, hogy az időnként ellátogató kutyaunoka kifejezetten jót tesz a sokszor magányos, egyedül élő időseknek. Egyrészt feladatot kapnak, melytől élénkebbé és lelkessé válnak, úgy érzik, mégiscsak szükség van még rájuk. A séta, amit rendszeresen meg kell tenni a kutyával, jó az egészségüknek.
A rendszeres elfoglaltság, a kutyával való kommunikáció eltereli figyelmüket a problémákról, sok esetben még a fizikai fájdalmakról is. Persze ügyelni kell a pótnagyi teherbíró képességére és testi épségére is, így célszerűen csak olyan eb bízható rá, amelynek erejével és aktivitásával könnyedén elbír.
A kutyás pótnagyik akkor sem szoktak megrettenni, ha a családba mégiscsak érkezik egy kétlábú unoka. Szeretetük a kutya iránt kicsit sem csökken, sőt, a későbbiekben örömmel vállalják akár a gyereket és a kutyát együtt is.
Sokszor a szabályok másak a házakban. Bár a pótnagyik gyakorta engedékenyebbek, azért szabályok mindenütt vannak. A kutyának meg kell tanulnia, hogy az ideiglenes otthonban hová mehet, mit tehet és mit nem. Illendő, hogy a gazda kutyája ágyát, párnáját, táljait és eledelét biztosítsa a látogatás időtartamára, bár valljuk be, egy idő után biztos, hogy a nagyi is beszerezi a szükséges kellékeket – tálat, játékokat, párnákat. A kutyák gyorsan megtanulják az új szabályokat és az átállás általában zökkenőmentes, hiszen pontosan tudják, a jó viselkedésért cserébe temérdek szeretetet és a nagyi finom falatjait kapják.
Ráadásul a nagyi szerep a kutyák esetében is tökéletes: ha a négylábú elkezd rosszalkodni, a nagyi tudja, egy pillanat alatt hazaküldheti és vége az édes életnek.
