Temérdek dolgot megfigyeltem, amióta Mártonnal élek. Egy csomó olyan jellemzőt felfedeztem, amelyek egyetlen hivatalos kutyaleírásban sem szerepelnek.
Az egyik ilyen, hogy ezek a kutyák híresek a fájdalom tűrő képességükről. Rém egyszerű: ha rálépsz észre sem veszi, de azt sem, ha ő lép rád és töri el a lábujjad.
A másik érdekesség, hogy a harapási ereje nagyon nagy. Ennél fogva a harapdálós játékokban vigyázni kell! A hiedelmekkel ellentétben nem harapós, de játékból is képes átharapni bármit, így nem árt tanítani, mit szabad, mit nem. Jó, ha tudja, hol a határ. A harapásban is....
Egyébként a kajáját bármikor elveheted előle, de a szájába ne nyúlkálj, mert ha már az étel bent van, könnyen az ujjad bánja. Nem árt erről a gyerekeknek is szólni.
Határtalan türelem, szeretet kell a neveléséhez, ugyanis a bullterrier, és így Mártonka is konok, makacs, alkalmi süket. A hallása egyébként kiváló, csak cseppet szelektív, azaz azt hallja meg amit megszeretne. Ilyenek például a konyhaszekrény, a hűtőszekrény nyitása. A "menj a helyedre", "nem szabad" utasításokkal már gondjai vannak, nem fogadja be a füle.Sértődős, időnként hisztis, azaz pontosan olyan, mint a gyerekek kábé háromévesen. Soha nem nő fel, örök gyerek marad. Éppen ezért ennyire szerethető.